Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott személyeket,b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, ésd) a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Tartozékok nyilvántartása

Kérdés: Központi költségvetési szerv által beszerzett számítógéphez tartozik billentyűzet és egér is, amelyek a számlán külön nem voltak feltüntetve, így a konkrét értékük sem ismert, a nyilvántartásban a számítógép tartozékaiként szerepeltetjük. A billentyűzet lecserélésre kerül (egy másik típusra), mert a használónak nem felel meg. Hogyan kell nyilvántartani a leszerelt, de még használható billentyűzetet a „leszerelést” követően? Nyilvántartásba kell venni önállóan kis értékű eszközként (ha igen, milyen értékkel), függetlenül attól, hogy másik gépnél azonnal vagy csak később (előre nem ismert időpontban) kerül-e használatbavételre? A cserével a géphez került billentyűzet, ha eddig önállóan nyilvántartott – használatba nem vett – kis értékű eszköz volt (külön került korábban beszerzésre kvázi „tartalékként”, éven túli használatú, bár önállóan nem használható), továbbra is önállóan kell nyilvántartani, vagy mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. előírásai alapján nem lehet a tartozék értékét a tárgyi eszköz bekerülési értékének megállapításánál figyelembe venni, a tartozékot a használati idő szerint minősíteni kell, és annak megfelelően külön nyilvántartásba venni. A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Közalapítvány megszüntetése

Kérdés: Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?
Részlet a válaszából: […] ...értesíti a munkavállalókat a végelszámolás nyitónapjához képest 30 nap határidővel.4. Ha a végelszámoló díjazásban részesül, tartalékot kell képezni, elhelyezni azt a számlán, és elkülönítetten kezelni 30 napon belül.5. A vezető tisztségviselő elkészíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati tulajdonú cég megszűnése

Kérdés:

Önkormányzati tulajdonú cég jogutódlással történő megszűnéséről döntöttek, jogutód a polgármesteri hivatal. A zárómérleg rendelkezésünkre áll. Melyek az átvétel könyvelési lépései a befektetett eszközök, forgóeszközök (követelések), pénzeszközök, továbbá a sajáttőke-elemek (jegyzett tőke, eredménytartalék) és a kötelezettségek esetében?

Részlet a válaszából: […] A megszűnés miatt a részesedés ellenében kapott eszközöket és kötelezettségeket az önkormányzat könyveiben kellene főszabály szerint elszámolni, hiszen a gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában van, így az azzal kapcsolatos részesedés az önkormányzat könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Befektetett eszközök értékesítése

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] A befektetett eszközök között azokat az eszközöket lehet kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, tárgyi eszközök és a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Tanyagondnok besorolása

Kérdés: Tanyagondnok (közalkalmazott) felvételénél milyen jogviszonyt vegyünk figyelembe a besoroláshoz? Mindent, vagy csak az előzőleg közalkalmazottként szerzett szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,– a Ksztv. szerinti állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idő,– a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban töltött idő,– a Hszt. szerinti, rendvédelmi szervnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 49/B. §-ának (16) bekezdése értelmében a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bölcsődei dietetikus besorolása

Kérdés: 1. A bölcsődei dietetikus kolléga diplomájának megszerzési ideje 2023. 10. 24. Ezzel egyidejűleg közalkalmazottként dolgozott 2013. 02. 01. – 2015. 12. 31-ig a Magyar Honvédségnél. Jól tudjuk, hogy a diploma megszerzésétől számít bele a besorolásba?
2. Ezután katona volt 2020. 05. 25. – 2021. 07. 22-ig. Ez beszámít a besorolásába? A NYUFIG-os papíron „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos” szerepel.
3. 2030-ig tartalékos katona. Ezzel szükséges valamit kezdeni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett [Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) pont],– a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött idő [Kjt. 87/A. § (3) bekezdés c) pont].A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
Részlet a válaszából: […] ...használatához szükséges és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke a tárgyi eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. Az Áhsz. azonban ezt az előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Örökölt szövetkezeti üzletrész

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
1
2
3
15