Találati lista:
1. cikk / 143 Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?
2. cikk / 143 Bölcsődei dietetikus besorolása
Kérdés: 1. A bölcsődei dietetikus kolléga diplomájának megszerzési ideje 2023. 10. 24. Ezzel egyidejűleg közalkalmazottként dolgozott 2013. 02. 01. – 2015. 12. 31-ig a Magyar Honvédségnél. Jól tudjuk, hogy a diploma megszerzésétől számít bele a besorolásba?
2. Ezután katona volt 2020. 05. 25. – 2021. 07. 22-ig. Ez beszámít a besorolásába? A NYUFIG-os papíron „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos” szerepel.
3. 2030-ig tartalékos katona. Ezzel szükséges valamit kezdeni?
2. Ezután katona volt 2020. 05. 25. – 2021. 07. 22-ig. Ez beszámít a besorolásába? A NYUFIG-os papíron „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos” szerepel.
3. 2030-ig tartalékos katona. Ezzel szükséges valamit kezdeni?
3. cikk / 143 Tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
4. cikk / 143 Örökölt szövetkezeti üzletrész
Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
5. cikk / 143 Üzletrész-értékesítés
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja értékesíteni fogja az üzletrészét. 2025 májusában, a 2024. adóévre vonatkozó beszámoló és osztalék jóváhagyásának időpontjában a társaság tagja volt. Ezt követően, 2025. júliusban értékesíti az üzletrészét, azonban az osztalék az üzletrész értékesítésének időpontjáig nem kerül részére kifizetésre. Ennek a helyzetnek a kezeléséről sem a társasági szerződés, sem az üzletrész értékesítéséről szóló szerződés nem tartalmaz rendelkezést. Osztalék jogcímén kell az adófizetési kötelezettségeket a feleknek megállapítani?
6. cikk / 143 Bizalmi vagyonkezelés
Kérdés: Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyonelemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
7. cikk / 143 Személyi jellegű előirányzat csökkentése
Kérdés: A költségvetés elkészítésekor a személyi jellegű kiadások között megtervezésre kerül a képviselők részére megállapított tiszteletdíj. A képviselő év közben úgy döntött, hogy lemond a tiszteletdíjáról. Lehet-e év közben a személyi jellegű előirányzatot csökkenteni és az általános tartalékba átvezetni?
8. cikk / 143 Pótbefizetés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunknak 100%-os részesedése van egy gazdasági társaságban. Önkormányzatunk a kft. saját tőkéjének helyreállítása miatt pótbefizetésről határozott, lekötött tartalék képzésével. A kért összeg átutalásra fog kerülni a társaság részére. Hogyan könyveljük le ezt a gazdasági eseményt az önkormányzat könyveiben?
9. cikk / 143 Bölcsődei dajka besorolása
Kérdés: Bölcsődei dajka munkakörben dolgozók besorolásához mely korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani?
10. cikk / 143 Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás
Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
