231 talált cikk a térítési díj kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, nincs saját konyhánk, az étkeztetést támogatásból "vásároljuk". Ezt a támogatást nem címzetten kapjuk. 1. Beírható-e az áfabevallás 50. sorába a 15%-os vásárolt élelmezés és annak áfája? (Az élelmezés áfáját elkülönítjük nyilvántartásainkban). 2. Ha nem, és csak az arányosítással levonható áfaalap és áfa szerepel az 53. sorban, akkor a beszedett térítési díjakkal szemben hol van a vásárolt élelmezés számlákban – általunk – kifizetett áfa beszámítva? 3. Az arányosítás képlete megfelel a törvényben meghatározottaknak? AK étk. tér. (nettó) gyermek + felnőtt + AK bevételek (nettó) (terembér) = 0,... (arányszám) AK étk. tér. nettó + AK egyéb bevétel (nettó) + AM bevétel + 3 havi teljes finansz. (bér + dologi) Arányszám x kiadások összes áfája = X forint Az 53. sorba beírandó áfa (levonható áfa) = X forint (ezer forintban)

Kérdés: Intézetünk a helyi utazási bérletek 50%-át téríti meg a dolgozóknak a bérlet leadása ellenében, de sem a dolgozó, sem az intézet nevére számlát nem kérünk. A havibérlet teljes ára 3026 Ft. Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozóknak, választásuk szerint vagy étkezési utalvány formájában, vagy az intézetben étkezők térítési díjának csökkentése formájában. Kérdésünk, hogy ebben a formában az utazási bérlet térítése adómentes juttatás-e?

Kérdés: Nappali ellátást nyújtó önkormányzati, szociális intézmény vagyunk. Tevékenységünk az áfa szempontjából – a szociális étkezés és továbbszámlázott szolgáltatás kivételével – tárgyi adómentes. Az intézményfinanszírozást havonta megosztva, nevesítve kapjuk külön a tárgyi adómentes tevékenységre és külön a szociális étkeztetésre. Konyháinkat az önkormányzat 2004. november 1-jétől vállalkozásba adta, így a szociális étkezőink részére vásároljuk az élelmezést. A Szoc-tv. alapján megállapított személyi térítési díjat intézményünk az ellátottak felé számlázza és be is szedi. Ez kevesebb, mint a ténylegesen fizetendő összeg. A vállalkozó számlája és az intézmény által beszedett térítési díj különbözetét az önkormányzat finanszírozza. Ez a nevesített intézményfinanszírozás az adóköteles tevékenységre. Kiadásainkat és bevételeinket teljesen el tudjuk különíteni adóköteles és adómentes tevékenységre. Intézményünkhöz tartozik még az Otthoni Ápolási Szolgálat, melynek tárgyi adómentes működését az OEP finanszírozza, más bevétele nincs. A megyei munkaügyi központtól – átvett pénzeszközként – közhasznú foglalkoztatásra, pályázat útján, kizárólag munkabérre és járulékaira támogatást kapunk. A polgármesteri hivatal közcélú dolgozók foglalkoztatására – átvett pénzeszközként – kizárólag munkabérre és járulékaira ad támogatást. Évente pályázunk valamilyen tárgyi adómentes tevékenységre (jelzőrendszeres házigondozás, közösségi pszichiátriai ellátás). A következő adatok alapján kérjük segítségüket az áfa helyes megállapításában. Tevékenységünk éves szinten a következőképpen alakul: Bevételek: Intézményfinanszírozás: szociális étkezésre10 000 E Ft tárgyi mentes tevékenységre160 000 E Ft OEP-támogatás:8 000 E Ft Megyei munkaügyi központ (csak bér és járulékokra):2 000 E Ft Polgármesteri hivatal (csak bér és járulékokra):3 000 E Ft Pályázat tárgyi mentes tevékenységre:2 500 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatások (a konyhák bérbe adása miatt, energia-ktg., biztosítás, telefon 25% áfával):2 000 E Ft Működési bevételek: Szociális étkezés (áfa nélkül):25 000 E Ft Tárgyi mentes bevétel:11 000 E Ft Kiadások: Adóköteles Vásárolt élelmezés:35 000 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatás:1 900 E Ft Tárgyi mentes: Otthoni Ápolási Szolgálat OEP-tám.8 000 E Ft Bér és járulékok (munkaügyi központ):2 000 E Ft Bér és járulékok (polgármesteri hivatal):3 000 E Ft Többi tárgyi mentes tevékenység:171 100 E Ft Pályázat:2 500 E Ft

Kérdés: Intézményi étkeztetés esetén, ha a tanulók és az alkalmazottak nem készpénzben, hanem csekken fizetik be a térítési díjat, kell-e minden egyes csekkhez nyugtát kibocsátani, vagy csak kérésre számlát?

Kérdés: A munkahelyi étkeztetés nálunk nem saját konyháról történik. Helyes-e az elszámolásunk? Bruttó módon végezzük: – megvásároljuk a dolgozóknak (vásárolt élelmezés), – eladjuk (kiszámlázzuk), az alkalmazottak befizetésére könyveljük, – számla alapján elszámoljuk az étkezési hozzájárulást.

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?

Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?