664 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Kérdés: Két önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll több kivett építési terület megnevezésű ingatlan. Az önkormányzatok a tulajdonközösség megszüntetését tervezik akként, hogy az ingatlanokat a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban, területalapú elszámolással megosztják. A megosztás útján kialakuló önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok az egyes önkormányzatok kizárólagos tulajdonába kerülnek a korábbi tulajdoni hányadokkal arányosan, azaz a megosztás után egyik fél sem jut több vagy kevesebb területhez. Kérdésem, hogy a tulajdonközösség megszüntetése az ingatlanok fent ismertetett megosztása útján termékértékesítésnek minősül-e?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója társulás. 2013. június 30-ig a társulás igényelte az intézményünket megillető állami normatívákat. Július 1-jétől az önkormányzat igényli, átadja a társulásnak, aki nekünk finanszírozásként továbbítja. A szociális étkeztetés térítési díja úgy kerül megállapításra, hogy az éves szolgáltatási önköltségből levonjuk az állami normatívát. A térítési díj számítását nem főzőkonyhánként számítjuk ki, hanem intézményi szinten. A fizetendő személyi térítési díj nem egyezik meg az intézményi térítési díjjal, mert a nyugdíj összegétől függően sávosan fizetnek az igénybevevők, valamint a törvény alapján is meghatározott százaléknál többet nem fizethetnek. 2013. november 15-től a fogyatékosotthonok 2014. január 1-jei állami átvétele miatt az akkori nevünket, adószámunkat, törzsszámunkat a fogyatékosok otthona vitte tovább, az összes többi feladatra egy új költségvetési intézményt hozott létre a fenntartó. Éves áfabevallók vagyunk. Egy korábbi adóellen­őrzés miatt az Áfa-tv. 65. §-a, valamint az 5. sz. melléklet 2. pontja alapján a szociális étkeztetésre jutó fizetendő áfához hozzáadtuk a normatívát is (fizetendő áfa + normatíva, utána: levonható áfa x fenti arányszámmal). A NAV ügyintézője szerint az áfabevallásnál nem kell a normatívával foglalkozni, csak a levonható, illetve előzetesen felszámított áfával (kivétel az ingyenes étkezőket). A pontos válaszhoz látnia kellene a támogatási szerződést. Ez nekünk nincs, mi a fenntartótól finanszírozásként kapjuk a szociális étkezés normatíváját.
1. Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy a bevallást szabályosan készítsük el.
2. Amennyiben a normatívával is számolnunk kell, akkor a 2013. november 15-ei "szétválás" miatt a tényleges adagokra jutó normatívát meg kell bontani?
3. A szociális étkezés utólag, a tárgyhónapot követő hónapban kerül számlázásra. Az éves bevallásnál a decemberi étkezést csak januárban számlázzuk. Ezt a hónapot is be kell állítani az éves bevallásba, vagy a pénzforgalmi szemlélet miatt csak a következő évben?

Kérdés: Intézményünk vállalkozási szerződés alapján fordított adózású számlát állított ki a munkálatokról. Az ezekhez a munkálatokhoz közvetlenül kapcsolódó (minden esetben) kizárólag áfás kiadások adója levonható-e?

Kérdés: Mi a pénzügyi biztosíték?

Kérdés: Önkormányzatunk a könyvtári feladatokra állami normatívában részesül, viszont a könyvtár nem saját költségvetési intézményként működik, e feladatokat (a városi könyvtárat üzemeltető) az önkormányzat által alapított 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. látja el. A feladatért járó állami támogatást az önkormányzat támogatásként utalja át. Az állami támogatásról az önkormányzatnak kell elszámolni. A feladatátvállalásról megállapodást kötöttünk. A kft.-nek kell számlát kiállítania a szolgáltatásról?

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A laká­sok az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?

Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatban rendelkezett a szociálisan rászorulók részére alapvető élelmiszerek kiosztásáról. Ebben az esetben az áfa visszaigényelhető-e?