664 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Ügyfelem egy önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes nonprofit kft., amelyet az önkormányzat településgazdálkodási feladatok ellátására hozott létre. Az alapító önkormányzat a cég alapító okiratában meghatározta a kft. feladatait, melyek a következők: település közterületeinek tisztán tartása, közterületi fák, zöldnövényzet, valamint parkok kezelése, gondozása. Az önkormányzat a kft. képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetése alapján a képviselő-testület határozatában meghatározott támogatást nyújt a kft. alapfeladatainak ellátására. A támogatás egy része működési támogatás, amelyet a kft. az alapító okiratában meghatározott zöldterület-karbantartási feladatokra kap. Másrészt az önkormányzat fejlesztési támogatást biztosít a zöldterület-karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök (fűnyírók, tehergépkocsik) pótlására. Az önkormányzat a fejlesztési támogatás költségvetésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását ellenőrzi. A kft. a beszerzett eszközök áfáját nem helyezi levonásba. A fenti feladatokon túl a kft. eseti megrendelések alapján karbantartási feladatokat, illetve a helyi újság szerkesztésével kapcsolatos feladatokat is ellát, amelyek azonban nem tartoznak a kft. alapító okirat szerinti alapfeladatai közé, és ezek vonatkozásában az önkormányzat támogatást nem nyújt. Az alapfeladatokon túl elvégzett tevékenységek általános forgalmi adóval növelten kerülnek bizonylatolásra az önkormányzatnak. Az előzőeken túl a kft. lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási feladatokat is elvégez, amelyeket szintén áfával növelten számláz a szolgáltatást igénybe vevők részére. A fentiekkel kapcsolatban kérdésem, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft. részére folyósított működési és fejlesztési támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e, és köteles-e az önkormányzat azután áfa fizetésére?

Kérdés: Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben az ingatlan-nyilvántartásban üdülőingatlanként nyilvántartott új, két évnél "fiatalabb" ingatlanok megvásárlását tervezi, melyek közül többet is (nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását biztosító) bérbeadás céljából kíván hasznosítani. Önkormányzatunk jelenleg is foglalkozik ingatlanok hasznosításával. A bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget. Abban az esetben, ha az Áfa-tv. 88. §-a alapján 2016. január 1-jétől adókötelezettséget választunk e tevékenységre, és a szóban forgó ingatlanok bérbeadását is ténylegesen ettől az időponttól kezdjük meg, akkor önkormányzatunk jogosult-e levonni az adókötelesen bérbeadásra kerülő, 2015-ben vásárolt ingatlanok beszerzését terhelő áfát már 2015-ben?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akva­aerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló eszközön egy nagy értékű berendezést kellett kicserélni, amit az üzemeltető cég fizetett ki. Az eszköz értékét részben a bérleti díj tartozásával szemben akarjuk kiegyenlíteni. A fennmaradó részt ingyenesen átadná. Milyen áfavonzata van az ingyenes ügyletnek? Hogyan kell számlázni? A számlán meg kell-e bontani az ingyenesen átadott ellenértékrészt és a kompenzációval kiegyenlített részt?

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy nem csak a pénzben kapott előleg után kell áfát fizetni. Milyen esetre vonatkozik ez?

Kérdés: Önkormányzatunk, mint bérlő, 2010 májusa óta bérleti szerződéses jogviszonyban állt egy kft.-vel. A bérleti szerződés határozott időtartamra szólt, de azt önkormányzatunk annak lejárata előtt, 2013 októberében felmondta. A szerződésben foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél rendes felmondással írásban, 60 napos határidővel mondhatja fel. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést 2015. július 1-je előtt rendes felmondással megszünteti, vagy a bérbeadó a szerződést jogszerűen, rendkívüli felmondással 2015. július 1-je előtt felmondja, a bérlő köteles X Ft + áfának megfelelő összeget fizetni. Önkormányzatunk a szerződés felmondását követően átutalta a szerződésben meghatározott összeget, azonban a bérbe­adó az erről kiállított számlában már nem szerepeltetett áfát, hanem azt áfa alól mentes, meg­hiúsulási kötbérként számlázta le. Álláspontunk szerint ez egyértelműen bánatpénznek minősül, és az összeget nem adómentes tételként, hanem nettó + áfa bontásban kellett volna a bérbeadónak számláznia. A bérbeadónak milyen jogcímen és milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát az átutalt összegről?

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?