103 talált cikk a tételes elkülönítés kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: Művelődési központ és könyvtár vagyunk, az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye. Adószámmal rendelkezünk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk. Az intézmény alaptevékenységei: színházi előadás tartása, tanfolyamok, terem bérbeadása, könyvtári szolgáltatás, melyek áfaköteles tevékenységek. Tehát az intézmény bevételei az önkormányzati támogatás, illetve pályázaton nyert pénz kivételével mind áfát tartalmaznak, melyet be is vallunk. Kiadásaink áfájának azon részét, melyek ezen bevételeinkkel szemben merülnek fel, visszaigényeljük. Vannak olyan rendezvényeink, melyek nem bevételesek, pl. május 1-jei programok, vagy egy kiállítás rendezése. Ezeknek az áfáját nem igényeljük vissza. Tehát jól gondoljuk-e, hogy amennyiben bevételeink mind áfakötelesek, így a kiadásainknak az áfáját, melyek ezekkel kapcsolatosak, visszaigényelhetjük, és így az arányosítást nem kell alkalmaznunk?

Kérdés: Önkormányzatként helyi televíziót üzemeltető kht.-t alapítottunk 2005-ben. Önkormányzati támogatásból finanszíroztuk a működését. A kht. reklámszolgáltatást is nyújtott, amelyből jövedelme származott. Kizárólagosan a reklámtevékenységgel kapcsolatos beszerzések, költségek áfája levonható-e, ha az ebből származó bevétel magasabb, mint a felszámított áfa?

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.

Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.

Kérdés: Intézményünkben a céges mobiltelefonokat magáncélra is használják. A hivatali és magánbeszélgetéseket nem lehet elkülöníteni. A havi telefonköltségekhez 6000 Ft-tal hozzájárulunk. Az e feletti részt a dolgozó megtéríti. A telefonszámlák 20 százalékát tekintjük adóalapnak, melyet csökkentünk a dolgozó befizetésével, és ez után fizetjük meg a személyi jövedelemadót. Ebben az esetben a havi 6000 Ft hozzájárulás természetbeni hozzájárulásnak számít-e, s ezután befizetési kötelezettség fennáll-e?