102 talált cikk a tételes elkülönítés kifejezésre

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?

Kérdés: Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: Intézményünk egy iskola, amely konyhával is rendelkezik. Azért, hogy a konyhához kapcsolódó közüzemi számlákat az arányosításba ne kelljen bevonni, a konyha gáz- és villanyóráját különválasztottuk az iskoláétól. A gázóránál főmérő helyett csak almérőt rendszeresítettünk, ezért a gázszámlán a konyha gázfogyasztása nem jelenik meg külön. Megbontható-e a kapott számla, ha az almérőt a gázművek dolgozója havi rendszerességgel leolvassa és az aláírásával hitelesíti?

Kérdés: Kérem, tájékoztassanak a telefonok magáncélú használatával kapcsolatos adófizetési kötelezettségről. Mikortól kell telefonadót fizetnünk? Hogyan kell az adót megállapítanunk?

Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?

Kérdés: Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?