Munkahelyi étkeztetés elszámolása

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozó felé. Ebből a dolgozó6000 forintot vissza fog kapni természetbeni juttatás címén. Tekintettel arra,hogy az intézmény az ételt továbbértékesítési céllal, illetve közvetítettszolgáltatásnyújtás céljára szerezte be, az intézményre nem vonatkozik azÁfa-tv. 33...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Bábszínházi előadás áfája

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Tevékenységünk SZJ száma: 92.34.13. Nyilvános közönségnek játszunk bevétel ellenében. Repertoárunk szélesítése érdekében vendégtársulatot is hívunk, fellépési díj számlázása mellett. Számlájukon szintén a 92.34.13. SZJ szám szerepel. Az előadásuk jegybevétele minket illet. Bevonható-e az arányosítással visszaigényelhető áfa körébe számlájuk áfatartalma továbbértékesítés jogán, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bek. e) pontja alapján egyáltalán nem igényelhető vissza az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított adója nem vonható le. Ez alól kivételtjelent az az eset, amikor a szolgáltatást közvetített szolgáltatásnyújtás vagytovábbértékesítés céljára rendelik meg [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése].Közvetített szolgáltatásnyújtásról akkor beszélhetünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a termékértékesítésről, amelyet a költségvetésnek be kell vallania, és meg is kell fizetnie. Az áfa megfizetésének a fedezetét a továbbértékesítésről szóló számlában felszámított adó és nem a levonható adó képezi.Az iskola a továbbértékesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Munkahelyi telefonon történő magánbeszélgetés

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...adójának 70 százalékát levonhatják. Amennyiben azonban az adóalany a telefonszolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint továbbszámlázza, akkor a telefonköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozó csak az iskola nevében értékesít, annak ügynökeként, akkor az iskola nevében történik a továbbértékesítés. Ez esetben az iskola számlatömbjében, az iskola nevében kell kiállítani az értékesítésről szóló számlát. Ekkor az iskola minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Színházi kellékként beszerzett élelmiszerek áfaelszámolása

Kérdés: A színházi kellékként beszerzett élelmiszerek esetében is érvényes-e az áfalevonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az élelmiszerek és italok beszerzése esetén az előzetesen felszámított adó nem vonható le, feltéve hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásban közvetlen anyagköltségként való felhasználási, vagy a 8. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Tankönyv-értékesítés

Kérdés: A tankönyvkiadók iskolánként 1 számlát bocsátanak ki a megrendelt összes tankönyvről. Hogyan lehet ebben az esetben a tankönyvtámogatás 25 százalékából a tartós könyvekre fordított összeget elszámolni? Ezek a tartós tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek, az iskola fizeti ki. Meg lehet-e a számlát bontani? (Egy részét az iskola fizeti, egy részét a szülő.)
Részlet a válaszából: […] ...kell feltüntetnie a számlakibocsátónak az egyes tankönyveket, könyveket, amelynek további sorsára a könyvtári bevételezésből, illetve a továbbértékesítési számlákból lehet következtetni. (Az iskolának a szülőknek továbbértékesített könyvekről számlát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Illetékbélyeg-értékesítés könyvviteli elszámolása

Kérdés: Okmányirodában a tevékenységi körhöz tartozó, illetékköteles hatósági eljárásokhoz az ügyfelek részére illetékbélyeget szeretnénk értékesíteni. Értékcikk-árusításhoz szükséges engedéllyel rendelkezünk. A postáról nem bizományosi szerződéssel, hanem továbbértékesítési céllal tudjuk a bélyeget megvásárolni. Az értékesítés után jutalékot számlázhatunk. Az okmányirodának éves elszámolási kötelezettséggel szeretnénk pénzt kiadni az illetékbélyeg forgalmazására. Hogyan kell könyvelni a műveleteket? Meg kell-e jelennie minden forgalomnak kiadásként és bevételként (a 7-es és a 9-es számlaosztályban), vagy elég a 39-esben az előleget adni és az év végén elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésben több gazdasági művelet szerepel, a könyvviteli elszámolásnak is azt kell követnie. Az előleg kiadását, illetve az előleggel történő elszámolást a 39. számlacsoport megfelelő főkönyvi számláján kell rögzíteni. A könyvviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Melegkonyhás étkeztetés áfája 2003-tól

Kérdés: Önkormányzatunknál melegkonyha működik, ahol saját dolgozóinkon kívül mások is étkezhetnek. Nem vonhatjuk le 2003-tól a felhasznált étel, ital áfáját? Egyik önálló intézményünk, amelyiknek nincs saját konyhája, tőlünk vásárolja a készételt, amelyet térítésért szolgáltat. Ők sem vonhatják le ezentúl a vásárolt étkeztetés áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál a beszerzés.A hivatkozott bekezdés záró fordulata szerint az adólevonási tilalom alól csak akkor lehet mentesülni, ha a beszerzés továbbértékesítési vagy közvetlen anyagfelhasználási célú, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Adóköteles tevékenységhez felhasznált benzin áfája

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végzünk. A fűnyírók, kisteherautók által felhasznált benzin áfáját jelenleg nem igényeljük vissza. Megtehetnénk-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet levonni még akkor sem, ha a gépjármű nem személygépkocsi, és az kizárólag adóköteles tevékenységet szolgál. (Ez alól csak a továbbértékesítési célú beszerzés a kivétel, amely azonban gépjárműbe való tankolás során nem valósulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
4
5