1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Mikortól kell magasabb fizetési osztályba sorolni a közalkalmazottat? Ha a gyermekgondozó júliusban kézhez kapja és bemutatja a szakgondozói oklevelet, akkor augusztustól kötelező átsorolni, vagy átsorolható későbbi időpontban is?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő gondozási központ szociális gondozó munkakörbe ("C" fizetési osztály) besorolt közalkalmazottja 2005. június 8-án főiskolai karon általános szociális munkás képesítést szerzett. A munkáltató nem kíván a dolgozó munkakörén változtatni. A dolgozó eddig munkakörét gimnáziumi érettségivel töltötte be, helyes-e a "C" fizetési osztályban tartani?

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Közalkalmazott esetében a Kjt. szerint adott garantált illetmény és pótlékok fölött adott munkáltatói hozzájárulás változtatható-e? Az illetmény végső összegét a munkáltató nem csökkentené, hanem belső átrendezést hajtana végre, pl. a munkáltatói döntésű bérből emelné a garantált illetményt, esetleg a pótlékot. Lehetséges ez?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban belső ellenőri területen dolgozom, államigazgatási főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakközgazdász oklevéllel rendelkezem. 2005. februárban felvettek a belső ellenőrök névjegyzékébe. A munkáltatóm írásban felszólított, hogy 2006. december 31-éig szerezzem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mert ennek hiányában nem tud belső ellenőrként alkalmazni. Beírattak a képzésre, melyet jelenleg is végzek, de a képzés költségeinek csak a felét téríti meg a munkáltató. Kell-e egyáltalán járnom mérlegképes tanfolyamra? Ha-a munkáltatóm kötelezett a tanfolyam elvégzésére, van-e valamilyen jogalapja annak, hogy a tanfolyam fele költségét velem fizettessék meg? Hová fordulhatok gyors jogorvoslatért?

Kérdés: I. Általános iskolai kollégiumban gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó közalkalmazottak önerőből főiskolai végzettséget szereztek, a munkakörük a jövőben nem változik. Jelenleg egyikük E kategóriába van besorolva, ő óvodapedagógusi, míg a másik jelenleg D kategóriába van sorolva, és tanári diplomát szerzett. Át kell-e sorolni a dolgozókat az új, magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően? II. Tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott saját erejéből magasabb fizetési kategóriára jogosító többletvégzettséget szerez (pl. egyetem vagy szakvizsga), de munkaköre, ellátott feladata változatlan. Megtagadhatja-e a fenntartó a többletbérköltség finanszírozását?

Kérdés: Intézetünk takarítónői beosztásban szeretne foglalkoztatni egy leendő alkalmazottat, aki bolti eladói végzettséggel rendelkezik. A fizetési fokozata megállapításánál figyelembe vehető-e a helyi ÁFÉSZ-nél, majd egy vállalkozónál eladóként való foglalkoztatása?

Kérdés: Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat – bérletleadás és számla nélkül – pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál – a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, – keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, – az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), – a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?