Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
Részlet a válaszából: […] Először is szükséges rögzíteni, hogy a személyijövedelemadó-rendelkezések csak az adózásra vonatkozóan adnak eligazítást. Azt, hogy egy munkáltató biztosít-e cafeteriát, és ha igen, milyen összegben és szabályok szerint, azt maga a munkáltató, költségvetési szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Befejezetlen beruházás

Kérdés: Intézményátadás történt 2016-ban a részünkre. A könyvelés és az előző évek felülvizsgálata során kiderült, hogy a folyamatban lévő épületberuházást az ellenőrzés során nem fogadták el, és károkozás is történt. Bírósághoz fordult az intézmény. A könyvelésben az érkezett számlákat rögzítették K71-en, és azonnal aktiválták is. Az értékcsökkenés elszámolása azóta is folyamatban van. Ezt a befejezetlen beruházás között kellett volna nyilvántartani. Hogyan lehet a könyvelésben helyrerakni?
Részlet a válaszából: […] ...már az előző években megtörtént. Ezért az értékcsökkenést csak úgy fogják tudni rendezni, ha visszaírják, de ez a mérlegben változást fog okozni. Majd így a könyvekben megjelenő bruttó összeget a befejezetlen beruházások közül vissza tudják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Építmény bontása

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
Részlet a válaszából: […] ...(3c) bekezdése szerint a használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati társulás

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen – közcélú adomány-ként – átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt – és még fel nem oldott – elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?
Részlet a válaszából: […] ...döntött, akkor erről a támogató szervezetet tájékoztatni szükséges, továbbá a támogatási szerződést is módosítani kell a megváltozott feltételek szerint.A Vksztv. 8. §-a szerint közcélú adományozásnak minősül a térítésmentes átadás.A Vksztv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaszámla

Kérdés: Önkormányzati hivatal devizában kiállított számlát fogadott be és egyenlített ki. A számlában alkalmazott és áthárított áfa mértéke 21%. Milyen nettó és általánosforgalmiadó-összegben, és milyen forintárfolyamon kell nyilvántartásba venni a számlát a hivatal könyveiben? Az alkalmazott könyvelési rendszerben nincs mód a 21%-os adókulcs kiválasztására. Változtat-e a gazdasági esemény nyilvántartásba vételén az, ha a hivatal az általános forgalmi adót levonásba helyezi, illetve ha nem helyezi azt levonásba?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses számlával nem az a probléma, hogy devizában állították ki, hanem az, hogy áfajogilag az a tény, hogy a más tagállambeli eladó felszámította a saját országabeli áfát, azt jelenti, hogy nincs közösségi adószámuk, vagy azt nem adták meg az eladónak.A közösségen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Viszonteladókra vonatkozó szabályok alkalmazása zálogtárgy értékesítése esetén

Kérdés: Hitelintézetünk a hitelezési tevékenysége keretében saját jogon zálogfiókokat is üzemeltet. A?zálogfiókokban benn maradó, magánszemély ügyfelek által ki nem váltott arany zálogtárgyak értékesítése során az Áfa-tv. XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell eljárni, és áfát nem kell felszámítani, vagy az Áfa-tv. első részében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni, és utóbbi esetben a zálogtárgyat 27 százalékos általános forgalmi adó felszámításával kell értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.A fentieken túl a következő két feltételt is vizsgálni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Képzéshez kapcsolódó utazási költség megtérítése

Kérdés: Költségvetési intézmény két dolgozója tanulmányi szerződéssel OKJ-s képzésben vesz részt. A tanulmányi szerződésben rögzítésre került, hogy a képzéshez kapcsolódó utazási költséget a munkáltató megtéríti a munkavállaló részére. A két dolgozó tanulmányi jogviszonya alapján diákbérlet vásárlására jogosult. A Volán-társaság a számlát – mivel tanulóbérletről szól – csak a dolgozó nevére tudja kiállítani. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet kifizetni a tanulóbérlet árát (munkavállaló nevére kiállított áfás számla), kiküldetésként vagy adómentes juttatásként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan – szemben a munkába járással – csak a teljes árú bérlet, jegy ára számolható el, a díjkedvezménnyel megváltott bérlet ára nem. A hivatali, üzleti utazáshoz, kiküldetéshez kapcsolódó utazási jegy ellenértéke jövedelemnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Köztisztviselői illetményalap 2017-es változása

Kérdés: Változik-e az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők illetményalapja 2017-ben?
Részlet a válaszából: […] A Költségvetési tv. – 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint – a közszolgálati tisztviselői illetményalap összege 2017-ben továbbra is 38 650 forint. Ugyanakkor a törvény 59. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó közalkalmazottak átkerülnének a gazdasági társaság állományába, tekintettel arra, hogy a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott ingatlanon a bérlő által végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzati bérlakásnál a nyílászárók cseréje a bérlő feladata. Önkormányzatunknál a költségek felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét számla alapján kifizeti, 50%-ot pedig kamatmentes kölcsönként megelőlegez a bérlőnek. A csere teljes költsége felújításként jelenik meg, hisz a lakás értéke megemelkedik, viszont így a kölcsön, kiadás soron nem jelenik meg az összeg bérlőt terhelő fele, pedig azt az alapján kellene előírnunk követelésként a B74 rovaton. Hasonló témájú levél már jelent meg a Költségvetési Levelek 179. számában, de az 2013. évi keltezésű volt, és azóta jelentősen megváltoztak a számviteli szabályok. Mi a helyes könyvelési mód ebben az esetben? Mi alapján tudjuk előírni a kölcsönt és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott ingatlanon a bérlő által nem a bérleti díj fejében, hanem kapott kölcsönből végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolására a bruttó elszámolás számviteli alapelvét kell alkalmazni, azaz a kölcsön folyósítását és a felújítást külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
47
48
49
124