155 talált cikk a végkielégítés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i, 3192. számon megjelent – Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása I. című – válaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésem lenne. A polgármesteri hivatalhoz 1990. március
16-án áthelyezéssel kerültem az Mt. hatálya alól, így én az adott válasz alapján úgy értelmeztem, hogy rám is vonatkozik a 40 éves jubileumi jutalom. A cikket megmutatva a hivatal személyügyi referensének, azt a választ kaptam, hogy ez nem így van, rám nem vonatkozik, mert nem lehet az áthelyezést figyelembe venni.

Kérdés: Hivatalunk egyik köztisztviselője 1953-ban született nő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentését szeretné kérelmezni. A 2012. március 2-ától hatályos 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt]. Kérdésem, hogy az a köztisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, nyugdíjasnak minősül-e? Jár-e neki végkielégítés?

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?

Kérdés: Jelenleg karbantartóként napi 8 órában foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejét a tervek szerint a közeljövőben napi 4 órára kívánjuk csökkenteni, jelenlegi munkaideje ugyanis nincs kihasználva. Kell-e ehhez a közalkalmazott bele­egyezése, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha az új átsorolását nem írja alá? Ekkor milyen módon szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közös megegyezés nem jön létre, illetve a közalkalmazott nem mond le a jogviszonyáról? Felmentés esetén ugyanis 8 hónap felmentési idő, továbbá ugyancsak 8 hónap végkielégítés illetné meg a közalkalmazottat, erre viszont pénzügyi lehetőségünk nincs. Milyen megoldást tudnak javasolni?

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)–(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?

Kérdés: Egy pedagógusunk 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatással, munkaszerződéssel látott el pedagógus munkakört egy nonprofit kft.-nél, amely nem tartozik a Kjt. hatálya alá, így rá nem vonatkozott erre az időre a közalkalmazotti bértábla és a fokozat lépése sem. A kft.-hez F8 besorolási fokozattal került, de a velük kötött munkaszerződésbe ezt nem írták bele, és a 6 év alatt nem sorolták át, "nem lépett" 3 évente, nem számítottak jubileumot és végkielégítést sem. Mi az önkormányzat által működtetett Kjt. hatálya alá tartozó általános iskolába, pedagógus munkakörbe vettük fel, a fizetési fokozatába, jubileumába számítsuk-e bele ezt a 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatást vagy sem? "Léphet-e" rögtön F10-be, vagy a hozott papírok alapján ott folytatódik az előrelépés, ahol megszakadt? Most a 25 éves vagy a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult-e?

Kérdés: Egy közalkalmazottunk munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg. Kaphat-e végkielégítést a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerint?

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?