896 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?

Kérdés: Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik. Megtehetjük-e, hogy pl. ápolót, mentálhigiénés asszisztenst, takarítót határozott időre foglalkoztatunk? Egy-egy szerződést 6 hónapra kötnénk, melyet szükség esetén többször meghosszabbítunk, de az 5 évet nem meghaladóan. Helyes az eljárásunk? Nyugdíjas munkavállaló esetében is alkalmazható ez az eljárás?

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?

Kérdés: Bölcsőde dietetikus főiskolai végzettséggel alkalmazna élelmezésvezetőt. Ezen munkakör "C", "D", "E" fizetési osztályban tölthető be. Ennek ellenére besorolható-e a főiskola alapján "F" fizetési osztályba?

Kérdés: A közalkalmazott vegyipari szakközépiskolában általános vegyésztechnikus végzettséget szerzett 1989-ben. A gimnáziumban jelenleg laboránsként dolgozik, ez alapján a D fizetési osztályba lett besorolva. Most saját költségén irodavezető szakképesítést szerzett, OKJ 543901. Át kell-e sorolni az E fizetési osztályba?

Kérdés: Oktatási intézményben vagyok gazdasági vezető 1995 óta. 1995-ben pénzügyi főiskolán szakközgazda-oklevelet szereztem. 2005 áprilisában pedig mérlegképes könyvelői végzettséget. Mikor kérhetem a mérlegképes könyvelői regisztrációt?

Kérdés: Ismereteink szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység csak köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy magánszeméllyel kötött megbízási szerződéssel látható el. A Pénzügyminisztérium által kiadott útmutató szerint: "Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének ki kell jelölnie a szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső erőforrások bevonásával történő megszerzéséért felelős belső ellenőrzési vezetőt." Köthetünk-e szerződést nem magánszeméllyel, hanem egy bt.-vel is? Ez esetben a dologi kiadás, és nem a személyi juttatás előirányzatot terhelné a kifizetés.

Kérdés: A költségvetési intézmény 50 ezer forint alatti megrendeléseiről nem köteles írásban kötelezettséget vállalni. Új számítógépes programmal rendelkezünk, melyben szeretnénk az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalást is sorszámmal ellátni. Kötelező-e sorszámozni az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalásokat?

Kérdés: Egyházi gimnázium gazdasági vezetője vagyok. Egy pályázati összeg elszámolásával kapcsolatban tenném fel az alábbi kérdésemet: Az Oktatási Minisztériumtól környezetvédelmi pályázaton nyertünk támogatást. Pályázati célként eszközök beszerzését és egy nyári környezetvédelmi tábor megszervezését jelöltük meg. Most az elszámolásnál az eszközszámlákkal nincs gondom, a tábori számlák útiköltségről, kenubérlésről és bolti élelmiszerről szólnak. Ezek is megfelelő névre, szabályosan kiállított számlák. Gazdasági vezető kollégák szerint ugyan az étkezést kifizethetem a táborban a diákoknak, de ez természetbeni juttatásnak minősül, és adót kell fizetnem utána. Szerintem meg az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22. pont (b) bekezdés alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a táborozásban nyújtott ellátás a diákok részére, s nem kell fizetnem.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 47. számában, az 1116. sz. kérdésre adott válaszukban hivatkoznak a Ktv. 49/B § (3) bek.-re, mely szerint a közigazgatási szerv vezetője a 4000, ill. 8000 Ft-os étkezési természetbeni juttatást a kétszeresére felemelheti. Kérdésem, hogy a kétszeresére felemelt juttatás is adómentesen adható-e, vagy a felemelt rész után járulékfizetési kötelezettség áll fent?