896 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?

Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Óvodai alkalmazott élelmezésvezetőként dolgozik, rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozói oklevéllel, OKJ 54-es számú mérlegképes könyvelői végzettséggel, valamint OKJ 42-es számú élelmezésvezető bizonyítvánnyal. "E" fizetési osztályba van sorolva. Kaphat-e további szakképesítés után járó 5%-ot?

Kérdés: Intézményünknél az iskolaigazgató és helyettesei rugalmas munkaidőben dolgoznak. Érvényes-e ugyanez a szabályozás az intézmény más vezető beosztású dolgozóira is (pl. gazdasági vezető)? Ugyanis tőle megkövetelik a munkaidő pontos betartását.

Kérdés: Magasabb vezetőnek számít-e az általános iskolában az igazgatóhelyettes? A vezetői pótlék mértékének megállapításához szükséges a tájékoztatás.

Kérdés: Munkáltatóm 1 fő vezető beosztású dolgozónak (igazgató) havonta a telefonköltségéből (bruttó) 10 000 Ft-ot, 3 fő vezető beosztású dolgozónak a telefon havi előfizetési díját átvállalja, a telefon a dolgozók saját tulajdona. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a juttatás a munkáltató vagy/és a munkavállalók részére adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? A munkáltató milyen mértékű adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Művelődési házak gazdasági vezetőjeként dolgozom, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem. A jogviszony létesítésének feltétele volt, hogy valamely felsőfokú intézményben diplomát szerezzek. Valóban szükséges a diploma és a szakmai felsőfokú végzettség a munkakör betöltéséhez, vagy elegendő a mérlegképes könyvelői képesítés?

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)

Kérdés: Az 1/2000. Korm. rend. alapján létszámarányosan 2 fő osztályvezető ápolót kellene foglalkoztatnunk, melyből az egyik vezető, a másik helyettes. Pótlékaikkal kapcsolatban adódik a kérdés, hogy helyes-e, ha munkahelyi pótlék címén 22 680 Ft-ot, vezetői pótlék címén 28 350 Ft-ot, összesen 51 030 Ft-ot állapítunk meg mindkét osztályvezető ápolónak külön-külön?