76 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.A (3) bekezdés szerint normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.A (4) bekezdés j) pontja szerint normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.Az átruházott hatáskör tipikus hatósági ügy (pl. támogatás odaítélése, elutasítás), jellemzően határozatot kell hozni a jogorvoslat lehetősége miatt.Ha „ügyrendi” vagy egyszerű adminisztratív döntésről van szó (pl. szerződés jóváhagyása, beszerzés engedélyezése), a határozati forma nem kötelező, de az SzMSz előírhatja.Figyelembe kell venni az Áht. 34. §-ának (1) bekezdését, ami szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A (3) bekezdés az intézmények átcsoportosítási jogkörét érinti, ez a kérdés szempontjából nem releváns.A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a döntése szerinti időpontban, legkésőbb azonban az éves költségvetési beszámoló határidejéig, december 31-i hatállyal. Mindezek alapján a költségvetési rendeletet negyedévente módosítani szükséges. A módosítást nem szükséges az időközi költségvetési jelentés leadásának időpontjára elvégezni, de negyedévente a rendeletnek követnie kell a változásokat.A Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja[…]

Részlet a válaszából: […] minimálisan szükséges szemüveg, ha annak juttatása a foglalkozás-egészségügyi orvos/szemész szakorvosi vizsgálata alapján, munkavégzéshez kötötten történik. Ezt minden munkáltatónak kötelező adni a feltételek bekövetkezése esetén.Az adómentesség feltétele, hogy a szemüveget a munkáltató biztosítsa, a munkáltató nevére szóló számla alapján, és a juttatás a „minimálisan szükséges” szemüveglencsére és a hozzá tartozó, a látásbiztonsághoz szükséges keretre korlátozódjon, és megfeleljen az 50/1999. EüM rendeletben foglaltaknak. A képernyő előtti munkavégzéshez kétévente, védőeszközként adott szemüvegtérítés után nem kell kifizetői adót és szociális hozzájárulási adót fizetni a hivatalnak.Véleményünk szerint a kötelezően adandó, adómentes juttatásokat (képernyő előtti szemüveg, munkaruházat) nem célszerű összevonni a cafeteriajuttatásokkal.A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a kormánytisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése a béren kívüli juttatásokat szabályozza, amely jelenleg csak a SZÉP-kártya.A természetben adott juttatások lehetnek az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások, vagy az Szja-tv. 1. sz. mellékletében felsorolt adómentes juttatások, mint pl. a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.Az előzőek alapján a különböző adózás miatt nem célszerű az egész keretösszeget munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelemként számfejteni.A jogszabály alapján kötelezően adott juttatásokon felüli keretösszeget meghatározhatják nettó vagy bruttó összegben is. Bruttó keretösszeg esetén a munkavállalók által választott juttatásokra eső közterheket a bruttó keretből kell levonni, és a munkavállaló a nettó összeget költheti el. A juttatások között lehet adómentes, lehet egyes meghatározott juttatásként adózó[…]

Részlet a válaszából: […] magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj-tv. 79. §-a vagy 80. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).Fontos továbbá kitérni a Tbj-tv. 34. §-ának (1)–(4) bekezdéseire, melyek az alábbiak szerint rendelkeznek.Az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény összegébőla) a biztosított által vagyb) az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagyc) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagyd) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesenténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.Továbbá a Tbj-tv. 79. §-ának (1)–(5) bekezdései alapján, a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja-tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőlegalap-különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként vagy nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyijövedelemadó-kötelezettséget[…]

Részlet a válaszából: […] Szja-tv. 69. §-ának (3) bekezdése szerint csekély értékű ajándék utalvány formában is adható, ha megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható.Ha a juttatás megfelel a csekély értékű ajándék fogalmának, vagyis ugyanaz a magánszemély három alkalomnál többször és a minibálbér 10%-át meg nem haladóan kapja az utalványt, akkor a bruttó összeg 1,18-cal felszorzott összege után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató.A kérdéses összeg nem haladja meg a csekély értékű juttatás értékhatárát, de ha a juttatás[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület az Áht. 34. §-ának (2) és (3) bekezdései szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel.Az Ávr. 42. §-a alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben az Ávr. 36. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint megemelheti. Az Ávr. 43. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonya (...) megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni”. Tehát ha a közalkalmazotti jogviszonya akár a határozott idő lejárta miatt, akár felmentéssel, lemondással vagy közös megegyezéssel 2027. május 14-ével megszűnik, akkor, ha ezen a napon már megvan legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonya, az Ön részére a 40 éves jubileumi jutalmat előrehozottan ki kell fizetni. Ennek oka, hogy Ön már jelenleg is megfelel annak a feltételnek, miszerint nyugdíjasnak minősül, hiszen a „nők40” nyugdíjára tekintettel az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján „az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül”. A 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetése egy kedvezmény, ami arra tekintettel jár, hogy mivel a jogviszony megszűnése miatt a hátralévő jogosító időt már nem lehetne megszerezni, az életpályáját befejező közalkalmazottat ebből eredően ne érje hátrány.Ha a munkavégzést nem, csak a vezetői feladatok ellátását fejezné be 2027. május 14-én, akkor az Ön közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennállna, csak most már beosztotti munkakörre. Ebben az esetben a jubileumi jutalomra jogosító ideje is tovább nőhetne, hiszen ezt nem akadályozná meg a jogviszony megszűnése, így a fent említett kedvezmény igénybevételének nem lenne alapja. Ebben[…]

Részlet a válaszából: […] továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.Adómentes lehet tehát a belépőjegy, bérlet formájában adott juttatás, ha az:– muzeális intézmény, művészeti létesítmény kiállítására,– színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, vagy– közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételéreszól.A közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás értelmezéséhez a Kultv. 1. számú mellékletének r) pontja ad iránymutatást, amely szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetek a Kultv. 77. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl. művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy a tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció.Az előzőkre tekintettel, ha az adott intézmény (pl.: nemzeti park) alapító okiratában szerepel olyan tevékenység, amely szerint muzeális tevékenységet, közművelődési tevékenységet is végez, akkor nincs akadálya annak, hogy a belépőjegy juttatása a magánszemély adómentes bevételének minősüljön.Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.28. a) alpontja szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet a minimálbért meg nem haladó mértékben.Az Áhsz. előírásai szerint a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton kell elszámolni a munkáltató által a foglalkoztatottaknak teljesített, más rovaton nem elszámolható olyan kifizetéseket, amelyek után a foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétele keletkezik.Az Szja-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.Az Szja-tv. egyéni vállalkozó fogalmát az Szja-tv. 3. § 17. pontjában az alábbiak szerint határozza meg:„Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében…”Az adóhatóság honlapján található „Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége” című információs füzetek az egyéni vállalkozó fogalma és jövedelmének megállapítása fejezetében azt írja, hogy „Egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó rendszerében:– az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély az ott rögzített tevékenységeivel összefüggésben.”A[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztatási jogviszony.(2) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt.-t akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény előírja.(3) Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása sorána) munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,b) munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodást és kiegészítő megállapodást,c) munkavállaló alatt a nevelőszülőt,d) munkáltató alatt a nevelőszülői hálózatot,e) munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást,f) távolléti díj alatt a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjatkell érteni.A nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Jogviszonya fennállásának időtartama alatt a nevelőszülő társadalombiztosítási ellátásra jogosult, évei figyelembe vehetőek a nyugdíj számításánál. Lehetőség van más keresőtevékenység folytatására is, ha azzal nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását. A nevelőszülőt alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér 30%-a illeti meg. (Ez 2025-ben havonta 87.240 Ft.)Az 513/2013. Korm. rendelet szerint a keretmegállapodás köthető határozott vagy határozatlan időre, de a kormányrendelet 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével, helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag[…]

Részlet a válaszából: […] összegébőla) a biztosított általvagyb) az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagyc) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagyd) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesenténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A családi járulékkedvezményt az előző bekezdés b)–d) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik (…) [Tbj-tv. 34. § (1)–(4) bekezdés].A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyijövedelemadóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege [Tbj-tv. 79. § (2) bekezdés].Ennek alapján a családi járulékkedvezmény összegét a családi kedvezmény összegéből (vagyis a családi kedvezménykeret összegéből) kiindulva kell meghatározni.A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti [Szja-tv. 29/A. § (1) bekezdés].2025. július 1-jétől a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponkénta) egy eltartott esetén 100.000 forint,b) kettő eltartott esetén 200.000 forint,c) három és minden további eltartott esetén 330.000 forint.A családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a Cst. szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 100.000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül [Szja-tv. 29/A. § (2)–(2a) bekezdés].A családi kedvezmény érvényesítésére jogosulta) az a magánszemély, aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékotaa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettelkapja;b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélya c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak [Szja-tv. 29/A. § (3) bekezdés].Kedvezményezett eltartotta) az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.Eltartotta) a kedvezményezett eltartott,b) az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.Jogosultsági hónap az a hónap,a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik [Szja-tv. 29/A. (4)–(6) bekezdései].Ha[…]