130 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] esetében a bizonylatot kibocsátók nem tartoznak sem az Áfa-tv., sem az Szt. hatálya alá, tehát a fentebb is ismertetett és egyéb, a törvényben rögzített előírások nem alkalmazhatóak teljeskörűen a külföldön kiállított bizonylatokra vonatkozóan. Az adóalanyoknak a saját államában előírt számlázási, bizonylatkiállítási szabályoknak kell megfelelni.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magán-személynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Ez alapján tehát hivatali, üzleti utazás esetén (kiküldetési rendelvényhez kapcsolódóan), utazás, szállás igénybevételéhez kapcsolódóan, ezen szolgáltatások díjának a magánszemély részére való megtérítését költségtérítésként lehet kezelni, amelyet az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja (és a 3. számú melléklet I. fejezete) alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként, ez tehát a magánszemély oldalán nem jelent adóköteles bevételt.Amennyiben a számla nem utazás, szállás ellenértékéről szól, úgy az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontjára figyelemmel, arra a következtetésre lehet jutni, hogy amennyiben a munkáltató megtéríti az egyéb beszerzések ellenértékére szolgáló összeget, akkor az a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.Külföldi kiküldetés esetén az Szja-tv. 3. számú melléklet II. fejezete alapján a magánszemély jövedelmének meghatározásakor igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (15 eurónak megfelelő forintösszeg). Tehát, amennyiben külföldi kiküldetése során a magánszemély olyan beszerzésről hoz bizonylatot, amely beszerzés ellenértékének megtérítése esetén egyébként a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezne, úgy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott beszerzés ellenértékének 30%-a (de maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg) igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a magánszemély jövedelmének kiszámításakor, összességében tehát ebben az összegben nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme.Számos esetben előfordul, hogy a hivatali, üzleti út során a munkavállalója például a repülőtér és a szállás, vagy a szállás és a munkavégzés helye között személyszállítási[…]

Részlet a válaszából: […] végelszámoló feladatait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény II. fejezet 9. §-a, és 9/A-tól 9/K-ig §-ai tartalmazzák.Fontos eljárási szabály: ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.A végelszámoló személyére és felelősségére a végelszámolás kezdő időpontjától alkalmazni kell a Ptk.-nak a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni követelményeire és kizáró okokra vonatkozó általános szabályait, továbbá a civil szervezeti formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további előírásait.A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.A végelszámolás menete:1. A közgyűlés, ha a szervezet nem fizetésképtelen, akkor dönt a szervezet megszűnéséről. Kijelöli a végelszámolás kezdőnapját, megválasztja a végelszámolót, és határoz a végelszámoló díjazásáról.2. A végelszámoló benyújtja a „Végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelmet” a törvényszék felé (mellékletek: tisztségelfogadó nyilatkozat, jegyzőkönyv, jelenléti ív). A szervezet a névjegyzékben „v. a” toldatot kap a neve mellé.3. A vezető tisztségviselő tájékoztatja a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről; jegyzéket készít a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és adóügyi, pályázati, foglalkoztatási stb. működési iratokról, és átadja a végelszámolónak; ha vannak munkavállalók, akkor a végelszámolás megindításáról értesíti a munkavállalókat a végelszámolás nyitónapjához képest 30 nap határidővel.4. Ha a végelszámoló díjazásban részesül, tartalékot kell képezni, elhelyezni azt a számlán, és elkülönítetten kezelni 30 napon belül.5. A vezető tisztségviselő elkészíti a tevékenységet lezáró beszámolót, elkészíti a soron kívüli társasági adó, illetve szükség szerint a többi adónem soron kívüli bevallását (pl. áfabevallás, 08-as). Határidő a végelszámolás nyitónapjától számított 30 nap.6. A végelszámoló értesíti a végelszámolás elindításról– az ingatlanügyi hatóságot;– a közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak esetében a nyilvántartást vezető szervezetet;– a járási foglalkoztatási szervet;– a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot;– a szervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót;– a szervezet vagyoni részvételével működő jog-alanyok vezető tisztségviselőit;– a civil szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot;– a le nem zárt pályázatok[…]

Részlet a válaszából: […] irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv vezetőjérekell alkalmazni, kivéve, ha az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel az e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeinek, és a költségvetési szerv vezetője a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására írásban kijelölte. Az e bekezdésben meghatározott esetben a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért az a) és b) pontban meghatározott személy felel az e bekezdésben meghatározott kivétellel.Amennyiben a községi önkormányzati hivatal az SzMSz-e szerint rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor a gazdasági vezető végzettségének meg kell felelnie az Ávr. 12. §-ában foglaltaknak.Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerint az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő – központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, elkülönített állami pénz-alap esetén a kezelő szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetén a beszámolási feladatokat az Áht. 6/C. §-a alapján ellátó – szerv vezetője felelős. Az éves költségvetési beszámolót e személy és a gazdasági vezető a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá.A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági vezető alatt az Ávr. 11. §-ának (2)–(8) bekezdéseiben megjelölt személyt kell érteni. Ha a beszámolási feladatok ellátására az Ávr. 12. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával került sor, a beszámolót a gazdasági vezető helyett a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy írja alá.Az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjea) vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,b) felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, ésc) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv alkalmazásában álló, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személynek iránymutatást ad.(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányzati főhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.Mivel a gazdasági vezető a polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal) szervezeti egységét vezeti, elsődlegesen köztisztviselőnek kell lennie (a Kttv. hatálya alá tartozik).A Kttv. 1. §-ának a) pontja szerint a törvény hatálya kiterjed a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára. A törvény 3. §-ának (7) bekezdése pedig ezt kiegészítve úgy rendelkezik, hogy a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem[…]

Részlet a válaszából: […] amennyiben az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíjának a mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja, akkor keresőtevékenység miatt álláskeresőként nem lehet nyilvántartásba venni, vagy az álláskeresői nyilvántartásból törölni kell, így sem a helyi önkormányzatnál, sem más közfoglalkoztatónál nem lehet közfoglalkoztatott. 2026. évben a kötelező legkisebb munkabér bruttó 322.800 Ft, amelynek 30%-a bruttó 96.840 Ft/hó.2. A Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékossággal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.A Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál[…]

Részlet a válaszából: […] felmondásban meghatározott akár egyetlen bizonyítottan alapos indok is megalapozza a jogviszony-megszüntetés jogellenességét. A rendszeres trágár, durva, emberi méltóságot sértő beszéd önmagában is alapos indoka a legsúlyosabb személyi szankciónak (Mf.30054/2022/4);– a munkavállaló magatartásával, stílusával összefüggő felmondási ok is képezheti az azonnali hatályú felmondás indokát. A munkáltató kötelezettsége annak a bizonyítása, hogy a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalónak az emberi, munkatársi kapcsolatban meg nem engedett, kirívóan tiszteletlen viselkedése, trágár kifejezései tették lehetetlenné a munkaviszony fenntartását (Mf.40047/2022/3);– a munkaviszony felmondását megalapozza, ha a dolgozó rövid időszakon belül többször is konfliktushelyzetekbe kerül a munkatársaival, mely esetekben tiszteletlenül viselkedik, fenyegető hangnemet használ, vádaskodik, és a szóbeli figyelmeztetések, rendre utasítások ellenére sem változtat magatartásán. A felmondás megfelel a világosság, valóságosság és okszerűség törvényi előírásának, ha összefoglaló jelleggel, de a címzett munkavállaló számára egyértelműen tartalmazza a felmondás okait, melyeket az esetek alkalmával aktuálisan készített írásbeli feljegyzések is alátámasztanak (Mf.40047/2022/3).Tehát az összeférhetetlen viselkedésű kolléga közalkalmazotti jogviszonya megszüntethető felmentéssel a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált (szakmai alkalmatlanság), vagy rendkívüli felmentéssel a Kjt. 33/A. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.Mindkét esetben célszerű a közalkalmazott figyelmét előzetesen írásban felhívni arra, hogy a munkatársaival való együttműködés keretében számukra a tiszteletet adja meg, és ha e kötelezettséget többször és/vagy kirívó módon megsérti, erről jegyzőkönyvet felvenni, vagy ismételt figyelmeztetést adni. Ez jogvita esetén a munkáltatói jogviszony-megszüntetés indokoltságának bíróság előtti igazolása érdekében fontos.Attól függően, hogy a munkáltató melyik jogviszony-megszüntetési módot választja, eltérő szabályokat kell alkalmaznia.A (rendes) felmentés esetén a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdése nem írja elő az állásfelajánlást abban az esetben, ha a felmentés oka szakmai alkalmatlanság. Felmentés esetén az érintettet megilleti a felmentési idő, amelynek mértéke, ha a felmentés – az egészségügyi[…]

Részlet a válaszából: […] jogszabályhely alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből csak az átruházó magánszemélyt terhelő a)–c) pontokban felsorolt igazolt költségek vonhatók le, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt.Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható [Szja-tv. 4. § (6) bekezdés].Tehát a kérdésben szereplő kiadások, úgymint az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke, a visszafizetett hitel, illetve önkormányzat által juttatott támogatás, nem számolható el költségként. Továbbá költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható.Az Szja-tv. 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték. Az Szja-tv. 3. §-a 32. pontjának b) alpontja alapján értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül, és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy költségként elszámolható az ingatlanon elvégzett korszerűsítések (például: a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, árnyékolástechnika telepítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat), valamint az ingatlan piaci értékét növelő beruházás értéke. [Például riasztó, megfigyelő, elektromos kapunyitó rendszer(ek) kiépítése, a telek parkosítása, kocsibeálló, járda létesítése. Tehát olyan anyagköltségek, illetve munkadíjak számolhatóak el, amelyek növelik az ingatlan szokásos piaci értékét.]Szintén értéknövelő beruházásként lehet elszámolni az átruházást megelőző 24 hónapon belül az ingatlan állagmegóvása céljából történt munkálatok költségét, de csak abban az esetben, ha ezen költségek összege meghaladja az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát. Ilyen költség lehet például a fürdőszoba felújításához beszerzett új szaniterek, radiátor, hideg- és melegburkolatok (PVC-burkolat, csempe, laminált padló, parketta, falburkolat) lerakása, falak glettelése, festése.Az Szja-tv. 4. §-ának (3) bekezdése alapján az értéknövelő beruházások esetén csak a ténylegesen felmerült, igazolt költségeket lehet[…]

Részlet a válaszából: […] társaságnak és a társasághoz kapcsolódó meghatározott személyi körnek (pl. tag, részvényes, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, mindezek közeli hozzátartozói). Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy a támogatásban részesülő szervezet az adományozó nevét és tevékenységét megemlítse, feltüntesse a kommunikációjában. Az is fontos, hogy az adományozás valós tartalma alapján se legyen csak látszólagosan közhasznú vagy közérdekű, mert ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ügylet tényleges körülményei alapján átminősítsék azt ingyenes/ellenérték fejében történt termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak vagy pénzátadásnak. Ez utóbbi esetben áfaadózás alá is esik.Ha a támogatás nem jár vagyoni előnnyel az adományozó szempontjából – megfelel a Tao-tv. szerinti adomány fogalmának.Az önkormányzat nem civil szervezet, ezért a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményeket nem lehet érvényesíteni. Az adomány összege azonban elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet igazolásával, amelyet az adóalap megállapításához állítottak ki.Az adományról a Tao-tv. 3. sz. melléklete B) részének 17. pontja szerinti igazolással kell rendelkezni: az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, azzal, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében az adózónak nem kell az adóalap megállapítása céljából kiállított – a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt tartalmazó – igazolással rendelkeznie.Amennyiben nem minősülne adománynak az át-adott pénzeszköz, akkor is elszámolható adóalap--csökkentőként az átadott pénzeszköz a Tao-tv. 3. sz. melléklete A) részének 13. pontja szerint.Az átadó társaság részéről a Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja értelmében az adóévben nem adomány céljából– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összege,– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,– a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,– az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összege, valamint– e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adóa vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő megfelelő tartalmú nyilatkozataival. Ha a juttató nem rendelkezik a nyilatkozatokkal, akkor a juttatás értékét adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni az adóalap megállapítása során.A juttatásban részesülőnek – főszabály szerint – arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatás adóévében– a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és– az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá– az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet– a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.A nyilatkozatoknak tehát tartalmilag ki kell terjedniük arra is, hogy a juttatásban részesülő a kapott támogatást bevételként elszámolta, az e bevétel nélkül számított adózás előtti eredménye, adóalapja nem negatív, továbbá az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizeti. Ilyen nyilatkozatot az önkormányzat kiadhat, mivel nem alanya a társasági adónak, tehát nem értelmezhető az, hogy adóalapja nem lesz negatív, vagy az, hogy társaságiadó-fizetési kötelezettsége merülne fel.Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.Az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja szerint közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás,[…]

Részlet a válaszából: […] abból kell kiindulni, milyen módon történt a munkavégzés helyének feltüntetése a kinevezésben. Ha a kinevezésben eredetileg is a családsegítő központ valamennyi telephelye volt megjelölve, akkor a munkáltató bármikor utasítást adhat a másik telephelyen történő munkavégzésre. Ha azonban egy konkrét telephely címe volt feltüntetve munkavégzési helyként a kinevezésben, akkor az alábbi szabályok alkalmazandók.Az Mt. 53. §-a szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg (teljes évben fennálló foglalkoztatás, illetve teljes munkaidő esetén 44 munkanapra vagy 32 órára, egyébként ennek időarányos részére szólóan) más munkavégzési helyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A Kjt. 44/A. §-ának (1) bekezdése alapján ez a rendelkezés alkalmazható a közalkalmazottakra is, hiszen a Kjt. kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül csak az 57. § nem alkalmazható, vagyis az 53. § igen. Mindezek alapján a munkáltató adhat egyoldalú utasítást a közalkalmazott számára arra, hogy a más településen található intézménynél dolgozzon, de csak átmeneti időre. Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése alapján a kinevezésben foglalttól eltérő munkahelyen vagy munkáltatónál történő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az említett időszak lejárta után már a közalkalmazott beleegyezése is kell ahhoz, hogy a szomszédos település intézményénél tovább dolgozzon.Az Mt. 53. §-ának közalkalmazottakra alkalmazásakor azonban vannak bizonyos eltérések, amiket figyelembe kell venni. A Kjt. 44/A. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a más munkáltatóhoz munkavégzésre történő kirendelésre csak[…]

Részlet a válaszából: […] összeg az ingatlan használatáért fizetett díj. Az ügylet ilyen esetben nem tekinthető ingyenesnek, ezért a fizetendő áfa alapja a ténylegesen fizetett ellenérték.Az ingyenes használat az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján csak akkor keletkeztet adókötelezettséget, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Szolgáltatásnál az Áfa-tv. 69. §-a alapján a 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. A kérdés szerint az ingatlanhasználattal[…]

Részlet a válaszából: […] tagállamban alanyi adómentességet (a Héa-irányelv terminológiája szerint kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozást) alkalmaz. Ennek megfelelően az, hogy az egyéni vállalkozó nem választott alanyi adómentességet Magyarországon, nem képezi akadályát annak, hogy más tagállam(ok)ban a Héa-irányelv 284. cikke szerinti határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazzon. A kérdést a másik oldalról vizsgálva elmondható, hogy az a körülmény, hogy az adóalany a letelepedése szerinti tagállamban alkalmazza a Héa-irányelv kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozását (Magyarországon alanyi adómentességet), nem képezi akadályát annak, hogy a Közösség más tagállamában, tagállamaiban adómentességet válasszon.2. A határon átnyúló alanyi adómentesség választásának feltételeként előírt 100.000 eurós uniós éves árbevétellel kapcsolatban a jogszabály meghatározza, hogy mit kell az „uniós éves árbevétel” alatt érteni. A Héa-irányelv 280a. cikkének 2. pontja szerint „uniós éves árbevétel: egy adóalany által a Közösség területén egy naptári évben teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások héa nélküli éves összértéke”. A vonatkozó magyar szabály az Áfa-tv. 195/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában található, amely szerint „uniós árbevétel: az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel össz-hangban számított, adó nélküli összege”. Az idézett jogszabályok alapján – mivel Magyarország is a Közösség területéhez tartozik – az uniós árbevétel számítása során nem hagyható figyelmen kívül a Magyarországon teljesített ügyletek ellenértéke, a Közösség területén teljesített valamennyi ügyletet számításba kell venni, figyelemmel az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdésére.3. A belföldi alanyi adómentesség választása kapcsán az Áfa-tv. 192. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalanynak a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell az adómentesség választását a NAV részére bejelentenie (a tevékenységét év közben kezdő adóalany év közben is választhat alanyi adómentességet a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg – Áfa-tv. 189. §). A határon átnyúló alanyi adómentesség választásával kapcsolatban a jogszabály (sem az Áfa-tv., sem a Héa-irányelv) nem határoz meg határidőt, ebből következően az adóalany év közben is választhat adómentességet a Közösség más tagállamában, továbbá a regisztrációnak – amelyet a belföldi adóalanyok a NAV Ügyfélportál SME menüpontja alatt végezhetnek el [Special Scheme for Small Enterprises (innen az SME rövidítés) – Kisvállalkozások[…]