Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. december 22-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2543

[…] vállalkozási tevékenységet végző magánszemélynek havi rendszeres járulékfizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben vállalkozásából jövedelmet vesz ki, a jövedelemkivétellel egy időben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, azaz a jövedelemkivét után 2009. július 10-éig 29% társadalombiztosítási járulékot, ezt követően kivett jövedelem után a minimálbér kétszerese mértékéig 26%, az a feletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén) nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló jogviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Amennyiben feltételezzük, hogy az egyes munkahelyeken a kinevezés szerinti munkaidő mértéke összegezve eléri a teljes munkaidőt, azaz a heti 36 órás foglalkoztatást, a Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése értelmében a közalkalmazott "mellékfoglalkozású" egyéni vállalkozó, így járulékfizetési kötelezettsége csak abban az esetben keletkezik, ha vállalkozásából jövedelmet vesz ki, tehát a fentebb említett eljárást kell követnie. Látjuk tehát, hogy az egy helyen 36 órában foglalkoztatott közalkalmazott és a több jogviszonyból összeszámított 36 órai foglalkoztatás mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedők esetében a járulékfizetési kötelezettség azonosan bírálandó el. Miután az óraadó tanár mindkét esetben "mellékfoglalkozású" vállalkozónak minősül, a vállalkozói kivét alapján csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, táppénzre a heti 36 órába beszámító jogviszonyai alapján jogosult. Abban az esetben, ha az óraadó tanárként több iskolában alkalmazott munkavállalónak a kinevezéseiben, illetve szerződéseiben csak a fent említett óraszámok kerültek rögzítésre (11+8+5 óra), azaz összesen 24 órás rendszeres foglalkoztatása valósul meg, úgy vállalkozásában főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. A főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képző jövedelem, de legalább havi átlagban a minimálbér kétszerese. Az egyéni vállalkozó a havi 0958-as bevallásában azonban bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a tényleges járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék és az egyéni járulékok (9,5% vagy 8%+1,5%, és 4%+2%) mellett az 1950 Ft eho és a vállalkozói járulék megfizetésére is kötelezett. Miután minden jogviszonyában megfizeti a 4+2% egészségbiztosítási járulékot, táppénzre minden jogviszonyában megszerzett járulékalapot képző jövedelme alapján jogosult, a táppénzt jogviszonyonként bírálják el. A táppénz napi összegének 2009. július 31-ei időpont utáni keresőképtelenség esetén maximuma van, e szerint a táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér 400%-ának a harmincadrészét (9533,33 Ft/nap), e tekintetben a több jogviszony alapján elbírált táppénz napi összege összeadódik. A nyugdíj megállapításakor hátrány a több jogviszonyban álló munkavállalót, illetve vállalkozót nem éri, ugyanis minden jogviszonyában megfizeti a 9,5% (8%+1,5%) nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező jövedelme után. A jövedelmek minden évben csak a járulékfizetési felső plafon figyelembevételével (hiszen az egyéni járulékot ezen mértékig fizeti, ez 2009-ben 7 446 000 Ft/év) számítanak a nyugdíj alapjába. Amennyiben a különböző jogviszonyokból […]