Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata
Kérdés
Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. június 7-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2920
[…] kikötött járandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy az jövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne, még akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben. Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehet dönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nem vagyoni kártérítésnek tüntették fel a megegyezésben, még nem alapozza meg azt, hogy az összeg adómentesen kerüljön kifizetésre. Ha nem dönthető el egyértelműen a körülmények alapján, hogy valóban nem vagyoni kártérítésről van szó, vagy a kártérítés nem jövedelmet pótol [ilyen nem jövedelmet pótló kártérítés a költségek fedezetére szóló, valamint a visszahelyezés mellőzése miatt, a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján megítélt kártérítés], akkor a kifizetésre kerülő összeg adóköteles, méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímen elmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. június 7-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2920
[…] kikötött járandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy az jövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne, még akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben. Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehet dönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nem vagyoni kártérítésnek tüntették fel a megegyezésben, még nem alapozza meg azt, hogy az összeg adómentesen kerüljön kifizetésre. Ha nem dönthető el egyértelműen a körülmények alapján, hogy valóban nem vagyoni kártérítésről van szó, vagy a kártérítés nem jövedelmet pótol [ilyen nem jövedelmet pótló kártérítés a költségek fedezetére szóló, valamint a visszahelyezés mellőzése miatt, a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján megítélt kártérítés], akkor a kifizetésre kerülő összeg adóköteles, méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímen elmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
