Fordított adózás
Kérdés
Önkormányzatunk többször került olyan helyzetbe, hogy az általa befogadott számla a fordított adózás szabályai alapján lett kiállítva, azon belül is az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának."
Mikor minősül a munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának? Mikor kell fordítottan adózni ezen jogszabályhely alapján? Ha több alvállalkozó is van, az alvállalkozó és a fővállalkozó között fordítottan történik az adózás?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. november 22-én (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3038
[…] minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Az ügylet a szerinti minősítésénél, hogy az az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozik-e (és így tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók), három feltételt szükséges vizsgálni. 1. A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül. 2. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul. 3. Maga az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles. Amennyiben a három feltételből egy nem valósul meg, a tevékenységre az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe, az alvállalkozó és a fővállalkozó közötti ügyletet önállóan kell megítélni a fordított adózás szempontjából, függetlenül a fővállalkozó és a vevő között létrejött ügylettől. A fővállalkozónak a vevő felé teljesített ügylete az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában csak annyiban van kihatással az alvállalkozó által teljesített ügylet adózására, hogy ha a fővállalkozó építési hatóságiengedély-köteles tevékenységet végez, a 142. § (1) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában az alvállalkozó tevékenysége is építési hatóságiengedély-köteles tevékenységnek fog minősülni. Amennyiben egy alvállalkozó termékértékesítést végez a fővállalkozónak, és a termékértékesítés keretében mellékszolgáltatásként építési-szerelési szolgáltatást is végez, az ügyletet mint termékértékesítést kell megítélni. Így ha a termékértékesítés nem minősül az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésnek, az ügylet nem fordítottan adózik. Például ha az alvállalkozó legyárt egy liftet, és mint terméket értékesíti a fővállalkozónak, a termékértékesítése egyenesen adózik, annak ellenére hogy esetlegesen a liftet be is szereli. (Kivételesen a lift beszerelésénél felmerülhet, hogy magának a liftnek a beépítése, helyszíni megépítése, beszerelése a főszolgáltatás.) Amennyiben az építési-szerelési munka nem eredményez az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést, valamint nem minősül egy termékértékesítés mellékszolgáltatásának sem, az építési-szerelési munka szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa-tv. alkalmazásában. A fővállalkozó-alvállalkozói […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*