Áfa-tv. arányosításra vonatkozó szabályainak értelmezése


Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. január 13-án (206. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3863

[…] adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés)".Amennyiben a levonható és a le nem vonható adó a tételes elkülönítés szabályai szerint nem osztható meg, úgy az adóalany a megosztást más, a 123. § (1) bekezdésében említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti, azaz kidolgozhat egy olyan arányszámot, amely a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való hasznosítás – és így a levonható és le nem vonható áfa – arányát. Abban az esetben, ha az adóalany ilyen arányszámot nem tud kidolgozni, vagy ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, akkor az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerint meghatározott arányosítási képletet alkalmazhatja.A kérdésben megadott információk szerint a tárgyi eszközök esetében a tételes elkülönítés szabályai szerint végezték el a megosztást, míg az igénybe vett szolgáltatások esetén az arányosítást az 5. számú melléklet szerint végezték el. A tárgyi eszközök esetében a tételes elkülönítés módszerével meghatározott levonható és le nem vonható adó összegére a szolgáltatások tekintetében az Áfa-tv. 5. számú melléklete alapján meghatározott arányszám változása semmilyen kihatással nincs.Figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 135. §-a az utólagos kiigazítást tárgyi eszközök esetében írja elő, egyértelmű, hogy szolgáltatások […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.