Közösségen belüli termékbeszerzés vagy Közösségen belüli távértékesítés?


Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. augusztus 9-én (327. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5796

[…] feladott, illetve fuvarozott termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:a) a termék értékesítéseaa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagyab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; ésb) az értékesített termék:ba) nem új közlekedési eszköz; illetvebb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.Tekintettel arra, hogy a beszerző egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany, nem teljesül a Közösségen belüli távértékesítés 12/B. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyi feltétel, s ebből következően az ügylet nem tekinthető Közösségen belüli távértékesítésnek, továbbá, amennyiben a terméket Szlovákiából fuvarozták el, belföldi termékértékesítésről sem beszélhetünk az Áfa-tv. 26. §-a értelmében.Amennyiben a terméket Szlovákiából szállították Magyarországra, függetlenül attól, hogy az ügyletet az eladó nem Közösségen belüli adómentes termék-értékesítésként kezelte (hanem Közösségen belüli távértékesítésként), a vevő ténylegesen egy Közösségen belüli termékbeszerzést teljesített, mivel az ügylet megfelel a Közösségen belüli termékbeszerzés fogalmának [Áfa-tv. 19. § (1) bekezdés a) pont és a 21. § (1) bekezdés, Héa-irányelv 20. cikk], és amely ügylet után adófizetési (és egyéb) kötelezettsége keletkezik a vevőnek az Áfa-tv. 2. §-ának b) pontja alapján. Emellett, ha az adólevonási jog törvényi feltételei fennállnak (pl. adóköteles hasznosítás), akkor ezen adó tekintetében az adóalanyt megilleti a levonási jog is. E levonási jog gyakorlásának formai feltétele, hogy az eladó tagállama vonatkozó jogszabályának (és így vélhetően a Héa-irányelv előírásainak) megfelelő, a Közösségen belüli termékbeszerzést tanúsító számlával rendelkezzen az adóalany.A vevőnek a hibát, tévedést jeleznie kell az eladó felé, hogy a rá tévesen áthárított adót visszakaphassa, és kérnie kell a számla módosítását, tekintve, hogy a valós ügyletet és annak helyes adatait kell a számlának tükröznie. Főszabály szerint csak a helyes számla alapján gyakorolhat adólevonási jogot a vevő. Ugyanakkor előállhat az a helyzet, hogy az eladó nem módosítja a számlát, és nem utalja vissza a vevő által a bruttó árban megfizetett áfát, vagy nem módosítja a számlát, de visszautalja az áfát, vagy módosítja a számlát, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.