Digitális platformon keresztül megvalósuló értékesítés
Kérdés
Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. augusztus 8-án (343. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6075
[…] szerint a termék Közösségen belüli távértékesítése esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Tehát főszabály szerint a szlovák kereskedőnek Magyarországon keletkezik áfakötelezettsége a termék értékesítésére tekintettel, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon. Azonban a szlovák kereskedő dönthet úgy is, hogy a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az uniós egyablakos rendszeren (OSS) keresztül tesz eleget, amely esetben az említett értékesítés miatt nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie és áfabevallást beadnia.Fontos, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén – melyeket részletesen az Áfa-tv. 49/A. §-a (Héa-irányelv 59c. cikk) határoz meg – a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye a feladás helye, azaz a szlovák kereskedőnek Szlovákiában keletkezik áfakötelezettsége a Magyarországra Közösségen belüli távértékesítés keretében történő termékértékesítés után. Az adóalany azonban dönthet úgy is, hogy a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helyét az Áfa-tv. 29. § a) pontja [Héa-irányelv irányelv 33. cikk a) pontja] alapján állapítja meg, és a fogyasztás helyén teljesíti az adófizetési és bevallási kötelezettségét, akár úgy, hogy a fogyasztás helye szerinti tagállamban bejelentkezik adóalanyként, akár az uniós egyablakos rendszerbe bejelentkezve.A kérdező kérte annak bemutatását, hogy mi a fő különbség az OSS- és az IOSS-rendszer között. Az említett egyablakos rendszerek közötti legfontosabb különbség az, hogy az uniós egyablakos rendszert (OSS) a Közösségen belüli távértékesítésekre és Közösségen belül, az adóalany letelepedésétől eltérő más tagállami nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásokra, míg az import egyablakos rendszert (IOSS) a harmadik államból importált termékek távértékesítésére alkalmazhatják az adóalanyok. Az IOSS alkalmazása kapcsán figyelemmel kell lenni arra, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. augusztus 8-án (343. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6075
[…] szerint a termék Közösségen belüli távértékesítése esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Tehát főszabály szerint a szlovák kereskedőnek Magyarországon keletkezik áfakötelezettsége a termék értékesítésére tekintettel, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon. Azonban a szlovák kereskedő dönthet úgy is, hogy a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az uniós egyablakos rendszeren (OSS) keresztül tesz eleget, amely esetben az említett értékesítés miatt nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie és áfabevallást beadnia.Fontos, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén – melyeket részletesen az Áfa-tv. 49/A. §-a (Héa-irányelv 59c. cikk) határoz meg – a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye a feladás helye, azaz a szlovák kereskedőnek Szlovákiában keletkezik áfakötelezettsége a Magyarországra Közösségen belüli távértékesítés keretében történő termékértékesítés után. Az adóalany azonban dönthet úgy is, hogy a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helyét az Áfa-tv. 29. § a) pontja [Héa-irányelv irányelv 33. cikk a) pontja] alapján állapítja meg, és a fogyasztás helyén teljesíti az adófizetési és bevallási kötelezettségét, akár úgy, hogy a fogyasztás helye szerinti tagállamban bejelentkezik adóalanyként, akár az uniós egyablakos rendszerbe bejelentkezve.A kérdező kérte annak bemutatását, hogy mi a fő különbség az OSS- és az IOSS-rendszer között. Az említett egyablakos rendszerek közötti legfontosabb különbség az, hogy az uniós egyablakos rendszert (OSS) a Közösségen belüli távértékesítésekre és Közösségen belül, az adóalany letelepedésétől eltérő más tagállami nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásokra, míg az import egyablakos rendszert (IOSS) a harmadik államból importált termékek távértékesítésére alkalmazhatják az adóalanyok. Az IOSS alkalmazása kapcsán figyelemmel kell lenni arra, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
