Késési kompenzáció

Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül az a juttatás, amelyet a 20 percet meghaladó késés esetén juttat a magánszemélynek a szolgáltató (MÁV Start Zrt.) a menetjegy (ideértve a pót- és helyjegyet is) vételárának 50 százalékáig? Milyen elszámolási és adókötelezettség terheli a feleket munkába járás, illetve kiküldetés esetén a visszatérítés figyelembevételével? Szükséges-e a magánszemélynek a visszatérítésről szóló bizonylatot a munkáltató részére benyújtani, és ennek alapján csak a visszatérítéssel csökkentett összegű költségtérítésre jogosult-e, vagy a kompenzáció kártérítés jelle-gére tekintettel a teljes, eredeti jegyár (illetve annak 86%-a) téríthető-e számára?
Részlet a válaszából: […] A késési kompenzáció a szolgáltató szerződésszegéséhez kapcsolódó kártalanítás jellegű juttatásnak minősül, amely nem a munkáltató által nyújtott költségtérítés része. Ennek megfelelően a visszatérített összeg a magánszemély oldalán az Szja-tv. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Temetési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja szerinti adómentes bevételek közé tartozik a munkáltató által az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély. Az elhunyt foglalkoztatott hozzátartozója részére fizetett temetési segélyt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Közfoglalkoztatási jogviszony melletti jogviszonyok

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] 1. A Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja tételesen meghatározza, hogy az önkormányzati képviselő mely munkaköröket nem töltheti be. Így nem lehet jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó – akivel önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll – a 2025. január 1-jétől alkalmazható határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdésekkel fordult önkormányzatunkhoz. Az egyéni vállalkozó vállalkozása gazdasági helyzetétől, a piaci lehetőségektől függően tervez az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenységet végezni; belföldön nem választott alanyi adómentességet.
1. Ahhoz, hogy egy belföldi adóalany más tagállamokban határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazhasson, Magyarországon is alanyi adómentesnek kell lennie?
2. Az egyéni vállalkozó által Magyarországon teljesített ügyletek ellenértékét is bele kell számítani a 100.000 eurós uniós értékhatárba, vagy csak a más tagállamokban teljesített ügyletek ellenértékét?
3. Az egyéni vállalkozó feltehetőleg év közben fogja bejelenteni, hogy határon átnyúló alanyi adómentességet választ egy vagy több tagállamban. Van erre lehetőség, azaz év közben is választható a határon átnyúló alanyi adómentesség, vagy aki már végez gazdasági tevékenységet év közben, az csak a következő évtől választhat más tagállamban alanyi adómentességet (hasonlóan a belföldi alanyi adómentességhez)?
4. Felmerülhet olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó határon átnyúló alanyi adómentességet választ valamely tagállamban, azonban mégis áfát kell fizetnie az adott ügylet után?
Részlet a válaszából: […] 1. A határon átnyúló alanyi adómentesség választásának két feltétele van. Az adómentesség a Közösség Magyarországon kívüli tagállamában történő választásának az Áfa-tv. 195/A. §-ának (1) bekezdése szerinti egyik feltétele, hogy az adóalany székhellyel, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Nemzeti parki belépők

Kérdés:

Intézményünk az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján tervezi belépőjegyek beszerzését egy nemzeti parktól különböző kiállításokra és szervezett túrákra, amelyeken dolgozóink részt vehetnek. A nemzeti park által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatások kulturális szolgáltatásnak minősülnek? Az egyes meghatározott juttatások körében biztosítható-e a dolgozók részére eseti belépő sportlétesítménybe való látogatásra? Ha igen, vonatkozik-e erre értekbeli korlátozás? Illetve mindkét eset kapcsán kérdezzük, hogy mivel az intézmény vásárolná meg a belépőjegyeket, így előzetes kötelezettségvállalás elkészítése szükséges? Mely rovat lenne az Önök szempontjából legmegfelelőbben alkalmazandó?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatotta) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,b) kulturális szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/E. §-ának (1)–(4) bekezdései rendelkeznek a személyi kedvezményről. Ezek szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.49. pontja értelmében adómentes a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzetta) villamos energia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:      

Vizsgáztatási tevékenység számlázása

Kérdés: Iskolafenntartóként gyakran kapunk vizsgáztatásról szóló számlákat. Legtöbb esetben a partner alanyi adómentességet választott, 1-es adószámmal rendelkezik, mégis tárgyi adómentesként számlázza ki a vizsgáztatást. Bár a vizsgáztatás valóban tárgyi mentes lenne, de mi azt gondoltuk, hogy ha alanyi adómentességet választ valaki, akkor alanyi mentesként kellene számláznia a tevékenységét. Próbáltunk több helyen utánanézni, azt olvastuk, hogy ha a tevékenység adómentes, akkor alanyi mentesként nem számít bele a 18 milliós értékhatárba, és ezt tárgyi mentesként számlázhatják, de ezt nem mindenhol említették. Hogy járunk el helyesen, befogadható-e egy alanyi mentes partner számlája, ha tárgyi mentesként számlázta a szolgáltatást, illetve nekünk is tárgyi mentesként kell iktatni a számlát és nem alanyi mentesként?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentesség bevételi összeghatárhoz, és nem ügylet típusához vagy tevékenységhez kapcsolódik. Az alanyi adómentesség választható. A választásra jogosító értékhatár átlépése esetén kötelező az áfakörbe átlépés. Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kötbér utáni adózás

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja kötbért kapott egy ingatlanvásárlás során. Vett egy lakást, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az eladó (egy kft.) nem hagyja el a szerződésben meghatározott időpontig a lakást, akkor az alkalmazottunk részére kötbért fizet, mindaddig, amíg át nem adja a lakást. A magánszemély vevő és a kft. eladó adózási szempontból független feleknek minősülnek, és közöttük az ingatlanvásárláson kívül egyéb jogviszony nem áll fenn. Az ezen jogcímen fizetett kötbér adómentes? Ha nem, akkor milyen jogcímen adóköteles?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:186. §-ának (1)–(4) bekezdései értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:  

Erasmus plus támogatás elszámolása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 365. számában a 6464-es, Erasmus plus támogatás elszámolása II. kérdéssel kapcsolatosan szeretnénk megkérdezni, hogy jól értjük-e a választ, hogy sem a pedagógusoknak (akár egyéni, akár csoportos utazás K1113), sem a velük utazó diákoknak (amennyiben csoportos utazásról van szó) a kifizetett támogatást (ösztöndíjat K47) nem kell számfejteni? A devizabankból közvetlenül könyvelhető a támogatás K1113/K47-re?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 44. §-ának (4)–(5) bekezdései alapján a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1–2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a Kincstár által megküldött könyvelési értesítők alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
18