718 talált cikk az adómentesség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2024. január 1-jétől 30 000 forint értékű vásárlási utalványt vagy babacsomagot szeretne adni a helyi családoknak, hogy támogatást nyújtson az újszülött gyermekeknek, mellyel hozzájárul a szülők gyermekneveléssel járó anyagi terheinek csökkentéséhez. Önkormányzati rendeletben lenne szabályozva a vásárlási utalvány/babacsomag kiosztása. Milyen adóvonzata van, ha alanyi jogon kapnák a helyi és életvitelszerűen a településen élő családok?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.

Kérdés: Elszámolható-e az állatkerti belépő adómentes juttatásként, cafeteria kulturális részeként? (Nem SZÉP-kártya esetén.)

Kérdés: Szociális intézményben idősek nappali ellátása működik. A kolléganő – akinek benne van a munkaköri leírásában, hogy szervezze a programokat az időseknek – szokott belépőjegyes szolgáltatásokat is szervezni. Az idősek maguk fizetik a belépődíjat. A kolléganőnek a belépőjegyét kifizethetjük? Ha igen, milyen jogcímen, formában? Továbbá szoktak a nappali ellátás keretén belül sütögetni a résztvevők. Az alapanyagot a szociális intézmény biztosítja. Ezek az anyagok miként kerülhetnek elszámolásra?

Kérdés: Osztrák szolgáltató állított ki számlát az önkormányzati hivatal (általános szabályok szerinti adózó adóalany) részére személyszállításról. Gyerekeket szállított a busz külföldi sportversenyre egy magyarországi városból, egy másik magyar várost megjelölve a számlán megállási helyként, egy horvát településre, majd a következő napon visszahozta a busz a csapatot, ugyanezen megállási hely érintésével az indulási helyre Magyarországra. A számláján az osztrák szolgáltató megbontotta a belföldi és a külföldi személyszállítást, a belföldinél nulla összeget szerepeltetve, mind a nettó, mind a 10%-os áfa összegénél. A külföldi szállításnál a nettó összeget szerepeltette, 0 forintos áfával. A hivatalnak keletkezik áfabevallási és -befizetési kötelezettsége ebben az esetben a személyszállítási szolgáltatás igénybevétele után?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás költségtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében – azok árának legalább 86%-a – adómentes juttatásnak minősül? Amennyiben a dolgozó elhagyja a számlát vagy a bérletszelvényt, akkor egyéb jövedelemként kell elszámolni, amely után a munkáltató és a munkavállaló közterhet fizet. A gépkocsival történő munkába járás esetén oda-vissza kilométerenként 30 forint szintén adómentes (maximum 30 forint) a jelenleg érvényben lévő kormányrendelet szerint?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik partnere alanyi adómentes egyéni vállalkozó. Köteles-e a vállalkozó az Art. 114. §-a alapján pénzforgalmi számlát nyitni, ha olyan távértékesítéseket végez, melyek során nem járhat el alanyi adómentes minőségében, és rendszeresen áfafizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Önkormányzatunk csökkentette a saját tulajdonában álló gépjárműparkját, a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló egyik társaság értékesített számos személygépkocsit, így sok garázs felszabadult, amelyeket most bérbeadás keretében szeretnénk hasznosítani. Terveink szerint a garázsokat kifejezetten gépkocsik, egyéb közlekedési eszközök tárolására, elhelyezésére adnánk ki. A garázsok a társaságnak otthont adó irodaépülettől elkülönült épületben találhatóak. Főszabály szerint a garázs mint ingatlan bérbeadása adómentes? Választhat a társaság a garázsok bérbeadására adókötelezettséget?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.