2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy olyan ingatlant készül értékesíteni, amely átalakítás alatt áll. Az év elején ezt a korábban önkormányzati bérlakásként használt lakást elkezdtük irodává alakítani, azonban a kivitelezés a mai napig nem fejeződött be. Kérdésünk, hogy az átalakítás alatt álló ingatlan értékesítésekor kell-e áfát felszámítanunk vagy sem?

Kérdés: Önkormányzatok esetében gyakran előfordul, hogy különböző ingatlanokat értékesítenek. Tudomásunk szerint az, hogy egy beépített ingatlan áfamentesen vagy áfakötelesen értékesíthető-e, attól függ, hogy az ingatlan használatbavétele kapcsán kiadott hatósági engedély jogerőre emelkedése óta 2 év eltelt-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan merült fel kérdésként, hogy mely hatósági engedélyek tekinthetők a 2 év szempontjából relevánsnak. Ilyennek tekinthető-e az ideiglenes használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély? Hogyan változott a szabályozás e tekintetben 2012 óta?

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?

Kérdés: Az önkormányzat alapítvány tulajdonában lévő területen 9 évvel ezelőtt szabadtéri színpadot építtetett. Most szeretnénk ezt a színpadot átadni az alapítványnak, cserébe ő karbantartaná, és 20 éven keresztül évi 4 alkalommal ingyenesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátaná. Lehetséges-e ilyen szerződést kötni, ha igen, hogyan történik az átadás könyvelése?

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?

Kérdés: Egy helyiségre bérleti szerződést kötöttünk az intézet területén üzemelő büfével. A szerződés 130 000 Ft bérleti díjat, 50 000 Ft rezsiátalánydíjat és 30 000 Ft parkolási díjat tartalmaz. A kiállított számlában kell áfát feltüntetni?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk 2013-ban részt vesz az iskolatejprogramban. Az általános iskola tanulóira vonatkozóan 100%-os iskolatej-támogatásban részesülünk. A szállító vállalta a támogatás előfinanszírozását, így a támogatási szerződést is a szállító kötötte az MVH-val, illetve a támogatás lehívását is a cég végzi. A támogatási időszakokhoz igazodóan az önkormányzat nevére kiállított számlát kapunk a szállítótól, amely pénzügyi teljesítést nem igényel, azonban azt le kellene könyvelni. Ebben az esetben, amikor a támogatást nem az önkormányzat kapja közvetlenül, hanem a szállító, mi alapján könyvelhető le az önkormányzatnál a számla, annak pénzügyi rendezése, mint kiadás és bevétel? Sem a 2013. évi óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet, sem az MVH honlapján fellelhető útmutatók erről szóló szabályozást nem tartalmaznak. A szállítótól nincs információ az adott számlához kapcsolódó támogatás megérkezéséről sem. Milyen dokumentum alapján könyvelhető a számla, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak ehhez a gazdasági eseményhez?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?

Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?