Találati lista:
1131. cikk / 2112 Közhatalmi tevékenység
Kérdés: Közhatalmi tevékenységet végző intézményben az intézménykönyvelés is közhatalmi tevékenységnek minősül?
1132. cikk / 2112 Hallgatói toborzás áfája
Kérdés: Nem EU-s országban lévő vállalkozás hallgatói toborzást végez magyar felsőoktatási intézmény számára. A szolgáltatást leszámlázza. Kinek kell fizetni az áfát?
1133. cikk / 2112 Továbbszámlázott rezsidíjak áfája
Kérdés: 2013. január 1-je óta a közös önkormányzati hivatal épületének egy részében kapott helyet a járási hivatal. A két hivatal megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a fenntartással kapcsolatos költségeket milyen arányban viselik. Ez lehet létszámarányosan, területarányosan, tekintettel arra, hogy az épületben csak egy villanyóra, egy gázóra, egy vízóra van. A megállapodás alapján a közös önkormányzati hivatal ezeket a költségeket továbbszámlázza a járási hivatal részére. A továbbszámlázott költségek áfája visszaigényelhető-e?
1134. cikk / 2112 Üzemeltetés
Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában álló szociális épületet üzemeltetésre átadja egy másik településen lévő szociális alapszolgáltatási központnak. A közüzemi számlákat hogyan számlázom tovább? (Egy másik épülettel közösen van felszerelve egy villany-gáz-víz óra.) Megállapodásban rögzítettük, hogy milyen arányban, de kérdés, hogy áfásan kell-e a számlát kiállítani?
1135. cikk / 2112 Katás vállalkozó számlája
Kérdés: A kata adózásra áttért és alanyi adómentességet választott vállalkozásoktól különböző számlákat kapunk. Van, aki a december havi díjról szóló januári teljesítési időpontú számlát áfásan állította ki, van, aki nem. Melyik a helyes, milyen számlát fogadhatunk be a havidíjas szolgáltatásokról?
1136. cikk / 2112 Bérelt ingatlan felújítási költségei
Kérdés: Önkormányzati bérlakásainknál a szerződések alapján a nyílászárók cseréje, felújítása a bérlő kötelessége. Bizonyos feltételek megléte esetén a nyílászárócsere költségének a felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét a számla alapján az önkormányzat kifizeti, a bérlő pedig az 50%-át (önrészt) befizeti az önkormányzat számlájára, vagy az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi azt. Az önkormányzat a lakásbérbeadásra az áfamentességet választotta. A csere teljes költségét az önkormányzatnál kell felújításnak lekönyvelni? Mit kell kiállítani a bérlő befizetéséről? Ha számlát, akkor milyet? Ha nem kell, akkor a bérlő befizetése hozzájárulásnak minősül, és átvett pénzeszközként kell könyvelni? Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi az önrészt, akkor azt csak a kölcsön állományi számlára kell bekönyvelni, vagy van más teendő is?
1137. cikk / 2112 Áfa-visszaigénylés önellenőrzéssel
Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?
1138. cikk / 2112 Munkába járáshoz szükséges bérlet áfája
Kérdés: Levonásba helyezhető-e a munkavállaló munkába járásához szükséges bérlet előzetesen felszámított adója?
1139. cikk / 2112 Zálogház
Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálogadós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálogházunk a pénzintézet felé. Zálogházunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutamidő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálogházunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálogházunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálogházunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
1140. cikk / 2112 Vásárlási utalvány visszaváltása
Kérdés: Cégünk zártkörűen működő részvénytársaság formában működik (továbbiakban: társaság), a régió önkormányzataival kötött együttműködési szerződés alapján egy általunk kitalált fantázianéven papíralapú utalvány nyomtatványokat gyártat és helyez forgalomba. Az utalvány értékesítése névértéken történik, a társaság jutalékot nem számít fel, és az utalvány használata az elfogadóhelyek között költségmentes. Az utalványtulajdonosoknak lehetőségük van az utalvány visszaváltására is a társaságunknál. A visszaváltásra jogosult utalványtulajdonosnak társaságunk a kezelési költség (2 százalék + áfa, minimum 200 Ft) megfizetésével egyidejűleg visszafizeti az utalvány értékét. A társaságnak adóköteles bevétele csak a kezelési költségből (visszaváltási jutalékból) van. Az utalvány előállításához, forgalmazásához, reklámozásához történt beszerzések (pl.: nyomdai költség, tervezési díj, helyiségbérlet, könyvelési díj) előzetesen felszámított adója levonásba helyezhető-e? Megalapozza-e a társaság adólevonási jogát az adóköteles utalvány-visszaváltási jutaléka mint egyedüli adóköteles ellenérték?
