137 talált cikk az aktiválás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Ingatlanon végzett beruházás, felújítás esetében szükséges külön üzembe helyezési jegyzőkönyv vagy a kiállított műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és a teljesítésigazolás elfogadható mint üzembe helyezési jegyzőkönyv? Építésiengedély-köteles beruházások esetében a jogerős használatbavételi engedély tekinthető-e ugyancsak üzembe helyezési jegyzőkönyvnek?

Kérdés: A felhasználási szerződés alapján, személyes munkát végző személynek kifizetésre került külső személyi kiadások között megbízási díj. A felhasználási szerződés alapján a létrejött szoftverprogram tulajdonjoga a megbízót, jelen esetben az intézményt illeti meg. Milyen könyvelési tételek szükségesek a vagyoni jog nyilvántartásba vételével kapcsolatban? Mi a bekerülési érték?

Kérdés: Önkormányzatunk épületének felújítása 4 éve befejeződött. A használatbavételi engedély megadása a parkoló hiánya miatt húzódott idáig. A 2014-es nyitás során a befejezetlen beruházások között már nem szerepel a főkönyvi könyvelésben adat, tehát 2015-ben sem. Hogyan tudom ráaktiválni az épületre a felújítás értékét? A kataszterbe most került feladásra, az engedély megadását követően. Így viszont nincs meg az egyezőség a kataszter és a könyvelés között. (A könyvelést 2014-ben vettem át.)

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató felhalmozási célú KEOP támogatást kapott 100%-ban, az áfával növelt összegben. Az aktiválás nettó összegben történik az Áht. szerint, a kapott felhalmozási célú támogatás elhatárolásra kerül. Visszavezetés az értékcsökkenésnek megfelelő összegben, de ez alacsonyabb lesz, mint az eredetileg elhatárolt összeg, tehát az elhatároláson az elhasználódási idő eltelte után még maradna összeg. Mi a helyes megoldás? Többet kell visszavezetni, mint az adott év elszámolt értékcsökkenési leírása?

Kérdés: 1. Az Áhsz. 14. sz. melléklet VII. pontjában elő­írt tárgyieszköz-nyilvántartás vezetését milyen módon kell alkalmazni a gyakorlatban? Az eszközkartonokon feltüntetett (VII. pont szerinti) adatokkal, illetve a könyvelési tételek megjelenítésével teljesül-e a nyilvántartási kötelezettség, vagy az eszközkartonokon felül külön nyilvántartást kell vezetnünk? 2. Klíma és kamerarendszer vásárlása esetén hogyan történik a könyvviteli elszámolás? 3. A költségvetési szerv kézi porral oltó 6 kg-os tűzoltó készülékeket vásárolt 40 db-ot, hogyan történik az analitikus és könyvviteli nyilvántartásba vétel/elszámolás?

Kérdés: A START mintaprogram keretében önkormányzatunk birkákat és kecskéket vásárolt, melyeket az önkormányzat földjein termelt takarmánnyal kívánunk felnevelni. Hogyan kell könyvelni a megvásárolt növendék állatokat, és mikor kell aktiválni befektetett eszközként?

Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?