209 cikk rendezése:
151. cikk / 209 Elkülönült gazdálkodó egység a költségvetési szerveknél
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. A közhiteles törzskönyvi nyilvántartáshoz ki kellett töltenünk a T01-V01 változásbejelentési kérelmet, melynek 10. pontjában meg kellett határoznunk, hogy rendelkezünk-e gazdálkodó egységgel. Nem egyértelmű számunkra, hogy intézményünkben működik-e gazdálkodó egység. Szeretnénk tudni, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szerven belül mi tekinthető gazdálkodó egységnek?
152. cikk / 209 Gépjármű-értékesítés áfája
Kérdés: Tűzoltóság tulajdonában levő, alaptevékenység, illetve esetenként kiegészítő tevékenység ellátásához használt, de feleslegessé vált, ezért értékesítésre kerülő gépjárművek esetében kell-e általános forgalmi adót fizetni? A gépjárművek pályázat útján kerültek az intézmény tulajdonába, önrész megfizetése mellett. Az intézmény áfakörbe tartozik, a kiegészítő tevékenységéből származó bevételei meghaladják az alanyi mentességre vonatkozó értékhatárt.
153. cikk / 209 Önálló gazdasági intézmény gazdasági személyzete
Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.
154. cikk / 209 Iskolai étkeztetés térítési díja
Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?
155. cikk / 209 Élelmezésvezető felsőfokú végzettséggel
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kis óvodában élelmezésvezetőként. Végzettségeim: gimnáziumi érettségi és előadói munkakör betöltésére jogosító bizonyítvány (204./1976./MK 10/OM) számú utasítás alapján. Középfokú postaforgalmi tanfolyam FK 109, 1980; Élelmezésvezető OKJ 52660101. (2001. évben); Számítógép-kezelő (-használó) OKJ 33464101 (2003. évben); Általános szociális munkás főiskolai oklevél (2008. évben). "D" fizetési osztályba vagyok besorolva. A felsorolt szakképesítések valamelyike után jár-e nekem további szakképesítések címén valamilyen juttatás?
156. cikk / 209 Közhasznú alapítvány által biztosított étkezés adójogi megítélése
Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?
157. cikk / 209 Önkormányzat vállalkozása
Kérdés: Szeretnénk önkormányzati vállalkozási tevékenységet beindítani. Ehhez szeretnénk tájékoztatást kérni, hogy milyen jogszabályban található meg a vállalkozásra vonatkozó szabályozás, milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől, hogyan kell eljárnunk a vállalkozási tevékenység eredménye tekintetében?
158. cikk / 209 Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
159. cikk / 209 Közalkalmazotti besorolás I.
Kérdés: Általános iskolánkban szeptembertől új gondnokot alkalmazunk. Az új kollégának főiskolai végzettsége van, de véleményünk szerint nem tudjuk besorolni "F" fizetési osztályba. Ebben kérjük tanácsukat!
160. cikk / 209 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
