349 cikk rendezése:
1. cikk / 349 Közmunkaprogram keretében készült eszközök nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében fejlesztési célú támogatást kapott az önkormányzat tulajdonát képező buszmegállók felújításának, új szeméttároló edényzet készítésének anyagköltségére. A felújítást, illetve az új eszköz gyártását a közfoglalkoztatottak végzik. A munkaügyi központtal egyeztetve a támogatás elszámolásakor üzembe helyezési okmányt és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartó kartont szükséges benyújtani, a támogatással megegyező összegben. Az eszköz-előállítás önköltségének része a közfoglalkoztatottak személyi juttatása is, ezt viszont a munkaügyi központ nem kezeli, kizárólag az anyagköltséget kéri aktiválni. A gazdasági esemény helyes könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
2. cikk / 349 Térítésmentesen átadott ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Osztatlan közös tulajdont képező ingatlan 4/10 arányú tulajdonos önkormányzat 1/10 arányú tulajdoni hányadát átadja a 6/10 arányú tulajdonos önkormányzatnak térítésmentesen. Az átadott tulajdoni hányad forgalmi értékét az ügyvéddel ellenjegyzett megállapodásban rögzítették.
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
3. cikk / 349 Tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
4. cikk / 349 Focilelátó nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő sportpályán a helyi futballegyesület pályázott és támogatást nyert (tao) egy lelátó építésére. A lelátó elkészült, az egyesület térítésmentesen átadja az önkormányzat tulajdonába az épületet. Az egyesület bruttó értéken vette fel az épületet a könyveibe. Az önkormányzatnál az áfa nem része a bekerülési értéknek. Milyen értékkel vegyük be nyilvántartásunkba az épületet?
5. cikk / 349 Reklám fejében adomány
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?
6. cikk / 349 Informatikai eszköz beszerzése
Kérdés: A közelmúltban beszerzett szerver számlája a következő tételeket tartalmazza:
– szolgáltatás – gyártói támogatás, beüzemelés,
– szoftverlicenc,
– kábelek,
– illetve az eszköz több alkatrészből áll.
Az eszköz bekerülési értékét hogyan kell megállapítani, illetve hogyan történik az eszköz könyvelése?
– szolgáltatás – gyártói támogatás, beüzemelés,
– szoftverlicenc,
– kábelek,
– illetve az eszköz több alkatrészből áll.
Az eszköz bekerülési értékét hogyan kell megállapítani, illetve hogyan történik az eszköz könyvelése?
7. cikk / 349 Tőkeemelés könyvelése
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kft.-nél ázsiós tőkeemelést hajtottunk végre. Hogyan kell lekönyvelni az ázsió összegét?
8. cikk / 349 Örökölt ingatlan és tartozás
Kérdés: Önkormányzatunk egy településen élt lakostól egyéb örökös hiányában lakóingatlant és hozzá kapcsolódó tartozásokat, köztük számlatartozást, folyószámlahitel- és jelzáloghitel-tartozást örökölt. Az önkormányzatnak mint örökösnek milyen gazdasági, könyvelési eseményeket kell könyvelnie, milyen rovatokon a lakás átvétele esetén, valamint a tartozások kifizetése esetén?
9. cikk / 349 Konzorciumi beruházás vagyonértékelése
Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
10. cikk / 349 Gépkocsilízing elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
