369 talált cikk a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?

Kérdés: Sportberuházáshoz előkészítési tevékenységeket (kiviteli tervek elkészítését, engedélyek beszerzését stb.) végez a sportegyesület, amelyet minisztériumunk vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesít. A beruházási helyszín ingatlanának (területének) tulajdonosa a magyar állam, a támogatottnak közös használati joga van a vagyonkezelővel. A vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A támogatás eredményeképpen elkészült tervek melyik szerv könyveibe kerülnek számviteli nyilvántartásba, és a beruházást követően a megvalósult tárgyi eszközt (épületet) melyik szerv aktiválja?

Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!

Kérdés: Korábban kapott válaszukkal kapcsolatban szeretnék pontosítani (Költségvetési Levelek 245. szám, 4497. sorszám), "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetése. Nem egyértelmű, hogy a folyamatosan kifizetett számlákat (mire a szellemi termék elkészül, kb. 7-8 számla lesz) milyen rovatra könyveljük? Amennyiben K61-re, akkor azon nyomban 112. szellemi termék lesz belőle, tehát akkor a végére 7-8 db szellemi termékünk lenne. Más egyéb beruházásnál ezek gyűjtődnének a 151-152. befejezetlen számlán. Kérném segítségüket a kifizetett számlák rovatra könyvelésével kapcsolatosan!

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?

Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Intézetünk pályázati forrásból napelemeket telepített több épületünk tetőszerkezetére. Ezeket az épületek tartozékaként kell nyilvántartásba venni, mint az épület pótlólagos beruházása, vagy különálló tárgyi eszközként?

Kérdés: Egy 200 E Ft alatti iPhone (VTSZ: 8517) leírási kulcsára vonatkozóan a Tao-tv. mellékletében nem találtam meg kifejezetten ezt a vtsz-számot. A 14,5%-os vagy ettől eltérő leírási kulcs is alkalmazható?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testületi határozat alapján 2 gyalogátkelőt fog kialakítani olyan úton, mely nem az önkormányzat tulajdonában van (a közútkezelő a tulajdonos). Tervezési, engedélyezési és kivitelezési költség is kapcsolódik hozzá. Ez beruházási vagy dologi kiadás? Ha dologi kiadás, akkor az utakra kapott állami támogatással szemben elszámolható-e? Ha beruházás, milyen főkönyvi számlán számoljuk el? Az aktiválás után az ingatlankataszter-programban milyen helyrajzi számon tartjuk nyilván?

Kérdés: Önkormányzatunk járdafelújítást végez. Egy megrongálódott betonjárda helyére (250 m2) egy nagyobb teherbírású térkőből készült burkolat kerül, amelyhez még 120 m2 teljesen új burkolat lesz kiépítve. Ez a munkálat beruházás, felújítás (korszerűsítés) vagy vegyesen mindkettő? A kivitelező költségtervében szerepel a régi járda bontásának tétele is, ennek a vagyonnak van még nettó értéke. A bontási tétel a felújítás része? A felújítás teljes költségét a már meglévő bruttó értékhez aktiváljuk hozzá? Kérem, hogy az építménnyel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen szíveskedjenek bemutatni.