468 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk több – önállóan gazdálkodó jogi személynek minősülő – költségvetési és egyéb szervnek biztosít a működéséhez térítésmentesen ingatlant, azonban az ingatlan közüzemi költségeit a használóval megtéríttetjük. Kérdésünk, hogy kell-e emiatt számlát kiállítanunk, valamint hogy milyen adómérték alá tartozik a közüzemi költség továbbszámlázása?

Kérdés: Egy kft. nyugdíjasotthont létesít, amelyben az egyes lakások vonatkozásában az azt bérlőknek – igény szerint – lakáshasználati jogot alapít. A nyugdíjasok szociális ellátását nem a kft. végzi. Kérdésünk, hogy a lakáshasználati jog alapítását a kft. adókötelesen számlázza-e?

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?

Kérdés: A) Integrált oktatási intézményt hoz létre a fenntartó önkormányzat. Ebbe az intézménybe kerül át az eddigi részben önálló intézményként működő, de önálló adószámmal rendelkező valamennyi alsófokú oktatási intézmény. Az átkerülő intézményekben a működéshez szükséges összes vagyont viszik az új integrált intézménybe. Mivel a korábbi intézmények fenntartója azonos az új intézmény fenntartójával, beszélhetünk-e ingyenes vagyon átadásáról áfa szempontból? B) Középfokú oktatási intézmények más fenntartóhoz kerülnek (vagyont csak üzemeltetésre ad át a város). Ebben az esetben hogy viselkedik az ingyenesség szempontjából az áfa? Amennyiben bérleti díjat kérne a használatért az új fenntartótól az átadó önkormányzat, hogyan ítélendő meg az eset?

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?

Kérdés: Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul az önkormányzat lakóingatlanok építtetésével kapcsolatos levonási joga, figyelemmel az Áfa-tv. május 1-jétől hatályos módosulására.

Kérdés: Az Áfa-tv. 259. § 4. pontjában szereplő bérbeadás-bérbevétel fogalomban szereplő egyéb jogviszony tartalmazza-e az üzemeltetési szerződésen alapuló jogviszonyon túlmenően a koncessziós szerződésen alapuló jogviszonyt?

Kérdés: Az Áfa-tv. 259. § 4. pontjában szereplő bérbeadás-bérbevétel fogalomban szereplő egyéb jogviszony tartalmazza-e az üzemeltetési szerződésben meghatározott eszközhasználati díjon alapuló jogviszonyt?

Kérdés: Hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre az Áfa-tv. 88. § b) pontjában foglaltak szerint áfakötelezettséget választottunk, az ingatlanértékesítésre nem éltünk ezzel a jogunkkal, tehát az általános szabályok szerint adózunk. Önkormányzatunk földterületet kíván bérbe adni egy kft.-nek évi 100 Ft + áfa/ha áron. A bérleti szerződés 20 éves határozott időtartamra szól. A bérlő a szerződésben vállalja, hogy olyan beruházást fog az ingatlanon megvalósítani, melyben gazdasági tevékenysége során (üvegházi és szabadföldi termesztés) 200 fő foglalkoztatását biztosítja. A területen létesített beruházás (vagyonelemek) a bérlő kizárólagos tulajdonát képezik. A bérbeadó elidegenítési szándéka esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, illetve a felek közös értékesítésben is megállapodhatnak. Kérdésünk az lenne, hogy a fenti ügylet kapcsán hogyan járunk el helyesen, a jelképes bérleti díjat tekinthetjük-e áfaalapnak, vagy az áfát a piaci alapú bérleti díj után kell megfizetni?