Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér – magasabb lett – a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Részlet a válaszából: […]  Első észrevétel, hogy az önkormányzat nem is lehetett volnaa gazdasági társaság tagja az eredeti állapot szerint, mivel nem rendelkezetttöbbségi befolyással. A helyi önkormányzatok gazdasági társaságban valórészvétele az önkormányzati kötelező feladatok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Vagyonátadás

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tények alapján nem teljesen rendezett apályázat Támogatási Szerződésében meghatározott kritériuma. A tárgyi eszköznélértéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ameglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Szakképzés-szervezési Társulás által a szakképző iskolánakátadott eszközök esetében azt kell vizsgálni, hogy kis értékű vagy nagy értékűtárgyi eszközök kerülnek-e használatba. A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési éselőállítási) érték alatti (kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésénekátláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletet a 337/2009.(XII. 29.) Korm. rendelet 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.Szabályai azonban beépültek a köztulajdonban álló gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Uniós pályázat számvitele

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.
Részlet a válaszából: […] Beruházásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése,létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyieszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembehelyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. éviköltségvetéséről a Magyar Közlöny 179. számában 2009. december 11-én, péntekenkerült kihirdetésre. A 2009 decemberében elfogadott költségvetési törvényalapján 2010-ben sem változik a köztisztviselői illetményalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Árajánlat-kérési, illetve közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség kisebb értékű beszerzések kapcsán

Kérdés: Önkormányzatunk munkahelyi pihenőjében festetni szeretnénk. A felmerülő költség (munkadíj) nem éri el a százezer forintot. Szükséges-e ebben az esetben több árajánlatot bekérni a munka odaítélése előtt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő összegű költséggel járó festésimunkálat kapcsán jogszabály kifejezetten nem ír elő ugyan árajánlat-bekérésikötelezettséget, figyelemmel kell lenni azonban egyrészt az államháztartásijogszabályokban foglalt, a gazdálkodást, különösen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Közúti névtáblák költségeinek könyvelése

Kérdés: Véleményüket kérem, hogy a település polgármesteri hivatala az új közúti jelzőtáblák vásárlását, kihelyezését, illetve ezek pótlását, az utcatáblák beszerzését, pótlását milyen kiadásként számolja el!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő eszközök minősítésénél az Szt.következők szerinti 47. §-ának (7) bekezdése az irányadó:"A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez,rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben vagy annak üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Befektetett eszközök térítésmentes átadása

Kérdés: Kérdésünk, hogy az önkormányzat és intézményei közötti vagyonmozgások (telek, épületek, gépek stb.) térítésmentes átadás-átvételnek minősülnek-e, vagy csak egyéb növekedésnek-csökkenésnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szóban forgó költségvetési szervek önállóanjogi személyek és önállóan gazdálkodó intézmények, akkor az ellenértékmegfizetése nélkül átadott eszközök térítésmentes átadásnak minősülnek. Átadottilletve átvett eszközök értékelésénél az Áhsz. 32....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Hivatalunk 100 ezer Ft beszerzési érték alatti hűtőszekrényt vásárolt, melyet egy összegben dologi kiadásként számolt el. A hivatal nem rendelkezik újeszköz-raktárral, a hűtőszekrényt azonnal használatra átadták a rendeltetési helyére. Használatbavételkor az eszközt úgy minősítettük, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a hivatal tevékenységét. Helyesen jártunk-e el akkor, ha állományba vételi bizonylat (B.11-46/V) alapján vettük az eszközt a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásba, és üzembe helyezési bizonylatot nem állítottunk ki, mivel az állományba vételi bizonylat a használatbavételi átadás?
Részlet a válaszából: […] A kis értékű tárgyi eszközök elszámolását az Szt-vhr. 17.§-ának (3) bekezdése és 18. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. A kérdésben leírt könyvviteli elszámolás helyes. A kisértékű tárgyi eszköz azonban nem szerepelhet a tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
6
7
8
9