Találati lista:
431. cikk / 755 Ingatlan bérbeadásáról kiállított számlák korrekciója
Kérdés: XY önkormányzat többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat, amely tevékenységére az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adófizetési kötelezettséget választott. A bérbeadás kapcsán az önkormányzat a bérlőivel havi rendszerességgel számol el. 1. Bérbe adott ingatlan bérleti díját visszamenőlegesen megemelik. Az áremelésben félévkor állapodnak meg a felek január 1-jéig visszamenőleg. Abban is megállapodnak, hogy a következő hónapok emelését beépítik a havi bérleti díjba. Ilyen esetben mi a helyes számlázási gyakorlat? Helyesbíteni kell-e a korábbi időszakokra kibocsátott számlát/számlákat, vagy új teljesítési időponttal kell a különbözetet leszámlázni? Végül kell-e a szerződésben a visszamenőleges díjemelés elszámolására fizetési, elszámolási határidőt megállapítani? 2. Abban az esetben, ha a bérleti díj visszamenőleges helyesbítése következtében csökken a bérlő által fizetendő összeg, a korrekcióról milyen bizonylatot kell kiállítani, illetve ezen a bizonylaton milyen teljesítési, illetve fizetési határidőt kell feltüntetni? 3. Ha a fizetendő összeg azért nő, mert az önkormányzat mint számlakibocsátó nem mindenben a szerződés szerint számlázott, pl. nem számlázott le valamely, a szerződés alapján a bérlőt terhelő díjat, akkor ezek a díjak, amennyiben azokat az önkormányzat utóbb kiszámlázza, hogyan kezelendők? 4. Végül ha a szerződés szerinti időpontban elmaradt a kiszámlázás, és ezáltal a fizetésre sem került sor, akkor milyen fizetési határidőt, illetve teljesítési időpontot kell az utóbb kiállított számlán feltüntetni?
432. cikk / 755 TÁMOP programon belüli elszámolás abban az esetben, ha eltérő a pályázó és a szakmai megvalósító
Kérdés: Csak az önkormányzat pályázhatott és nyert is az ÚMFT TÁMOP rendszeréhez benyújtott kompetenciaalapú oktatás egyenlő hozzáférés című pályázaton. A megvalósító az önállóan működő és gazdálkodó oktatási intézmény. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek bérköltségei és járulékai az intézmény gazdálkodási körében valósul meg, amit az önkormányzat a pályázat terhére megtérít. Kérdésünk csak a személyi juttatásra vonatkozik, mert minden egyéb projektmegvalósítással összefüggő kiadás az önkormányzat által e célra megnyitott számlájáról valósul meg (eszközök, tankönyvek, továbbképzés stb.), amit fizikai értelemben átadunk az intézménynek, vagy a szolgáltatásvásárlás számlát kifizetjük. A személyi jellegű kiadás – helyettesítés, szakmai vezető megbízási díja – az intézménynél valósul meg, hiszen ők ott vannak a rendszerben. Az önkormányzat kimutatás alapján megtéríti. A pénzeszközátadást hogyan könyveli az önkormányzat és hogyan fogadja az intézmény? Azért kérdezem, mert a gyakorlatban van olyan, aki a bért is az önkormányzatnál számfejti az IMI rendszerben, a pedagógusok itt külsősként jelennek meg. Aztán van olyan pályázó is, aki megtéríti az iskola ebből adódó többletkiadását. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik a helyes.
433. cikk / 755 Saját gépjármű hivatali célú használata
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő témában: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakörök: mezőőr, védőnő, szociális házi gondozók. A mezőőr járja a település egészét, főként a külterületeket, a védőnők és a házi gondozók pedig rendszeresen látogatják az ellátottakat. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a km-t, amihez egy részletes címlista tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
434. cikk / 755 Gépjármű-elszámolás
Kérdés: Intézményünknek vannak gépjárművei, és kiküldetési rendelvénnyel saját gépjárművel is utaznak dolgozók, ha szükséges. A fogyasztási normák meghatározhatók gépkocsitípusonként és lökettérfogat szerint is. A fogyasztási normáknak egységesnek kell-e lenniük – intézményi gépjármű, saját gépjármű –, vagy különböző gépjárműveknél különbözőképpen is meghatározhatók?
435. cikk / 755 Perköltség áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?
436. cikk / 755 Magánszemélynek nyújtott önkormányzati támogatás
Kérdés: Az önkormányzat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi elbírálás útján támogatást nyújt magánszemélyeknek, jellemzően művészeknek különböző önálló programjuk megvalósításához. A támogatás minden esetben csak egy része a program teljes összegének. A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben bruttó módon kerül rögzítésre a támogatás összege, mellyel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig, a magánszemély nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolnia. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, vagy a támogatás összegét nem a szerződés szerint használja fel, azt a magánszemély köteles teljes összegben az önkormányzatnak visszafizetni. Az ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget a magánszemélynél?
437. cikk / 755 Kiküldetés vagy munkába járás?
Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?
438. cikk / 755 Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
439. cikk / 755 Internetszolgáltatás átvállalása
Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
440. cikk / 755 Előlegbekérő
Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági tevékenységének végzése során számítógépes számlázási rendszert használ. Előfordul, hogy bizonyos esetekben előlegbekérő levelet küldünk üzleti partnerünknek. A számítógépes számlázási programmal hogyan tudjuk kiállítani az előlegbekérő levelet?
