788 talált állásfoglalás a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell minősíteni 2004-től a környezetvédelmi felülvizsgálatot és a műszaki vizsgáztatást a Közlekedési Felügyeletnél, és hogyan az azt végző vállalkozónál?

Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?

Kérdés: Hol található szabályozás arra nézve, hogy a készpénzben történő áruvásárlások és szolgáltatások kifizetésének mi a felső határa?

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat és egyben hivatalos célú külföldi kiküldetés esetén a napidíjon felül a külföldön felmerülő dologi kiadások fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel a "célország" hivatalos pénznemében fizettünk ki előleget. A külföldön felmerült kiadások elszámolásához milyen bizonylatok fogadhatók el, milyen előírások vonatkoznak a külföldön kiállított számlákra?

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszéd önkormányzattal építési-igazgatási feladatok ellátására igazgatási társulást hozott létre. A társulási szerződésben foglaltak szerint a szomszéd önkormányzat finanszírozza a felmerült kiadásokat. A társulási szerződés e pontja alapján lehet-e kérni a kiadások megtérítését, vagy le is kell számlázni azokat? Milyen SZJ-számon, milyen áfamértékkel?

Kérdés: Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?

Kérdés: Hogyan történik a költségvetési intézetnél saját rezsis beruházás, felújítás áfaelszámolása, ha arányosításba tartozik?

Kérdés: Évadra szóló színházbérlet-eladás esetén – amennyiben a vevő nem kér számlát – elegendő-e a pénztárbizonylat nyugtapéldánya, amelyen szerepel a színház neve, címe, adószáma és az áfatartalom?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény a tanév elején a tanulóktól beiratkozási díj címén pénzt szed, melyről SZJ 80.2 számmal tárgyi mentes számlát állít ki. A díjból fedezik a tanulók papírszükségletét, hangversenybérletét, versenyekre utaztatást, jutalomkönyveket stb. Mi a véleménye erről?

Kérdés: Önkormányzati feladat (pl. parkok karbantartása, helyi televízió működtetése, helyi lapok kiadása) ellátására létrehozott gazdasági társaságnak (kht.-nak), illetve nonprofit szervezetnek elenyésző reklámbevétele van, működése nagyrészt önkormányzati forrásból finanszírozott. Ingyenesen sugározza a műsort, terjeszti az újságot. A támogatás alapja-e az áfának? Levonható-e a hozzá kapcsolódó beszerzési áfa?