848 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Oktatási intézmény épület alagsorában kialakított helyen saját dolgozóknak, hallgatóknak és idegeneknek parkolóhelyet biztosít. Erre saját maga éves parkolókártyát állít ki, melyet a dolgozók és hallgatók kedvezményesen vásárolhatnak meg. A másik eset, amikor az épület körül az intézmény az önkormányzattól területet bérel, és azt parkolóhelyként biztosítja a dolgozóknak szintén kedvezményesen. Erre is kiállítja saját maga a parkolókártyát, amelyet a dolgozók év elején megvásárolhatnak. Az idegeneknek számlát állít ki az intézet, a dolgozóknak nyugtát ad. Kérdésem, hogy mindkét esetben áfát kell-e felszámítani, és azt az adóhatóságnak megfizetni, vagy a második esetben – mint bérlet – áfamentesnek minősül-e? Az egyetem nem választotta az áfakört a bérbeadásra vonatkozóan.

Kérdés: Az önkormányzatok likvidhitel-felvételével kapcsolatban szeretném feltenni az alábbi kérdést. Amennyiben az önkormányzatnak adott év március hónapjától következő év március hónapjáig van érvényes likvidhitel-szerződése, a stabilitási törvénynek történő megfelelés érdekében, az önkormányzatnak 2012. december 31-ére módosítani kell-e a szerződés lejáratát, vagy a kormányhivatal hozzájárulását kell beszerezni az éven túli lejárat engedélyezéséhez?

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. 2012. december 19-én már negyven év jogosultsági idővel fogok rendelkezni, és szeretnék nyugdíjba menni.
1972. 07. 10.-2008. 05. 15., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2007. 07. hónapban a 35 éves jubileumi jutalmat kifizették részemre.
2008. 05. 16.- 2008. 06. 30., munkanélküli-járadékban részesültem.
2008. 07. 01.-2009. 03. 05., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2008. 03. 06.-2009. 10. 31., munkanélküli-járadékban részesültem.
2009. 11. 01.-2010. 05. 31., kft. foglalkoztatott.
2010. 06. 01.-2010. 06. 13., munkanélküli-járadékban részesültem.
2010. 06. 14.-2012. 12. 20., közalkalmazotti jogviszonyban vagyok foglalkoztatva.
A munkáltatóm a 40 éves jubileumi jutalomra nem tart jogosultnak, mivel köztisztviselőként megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat. Jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, akkor azt részemre mikor kell kifizetnie a munkáltatónak?

Kérdés: Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél dolgozom középvezetőként. Végzettségem államigazgatási főiskola igazgatásszervező és jogi egyetem. 2002 óta ugyanabban a munkakörben költségvetési területen dolgozom, ahol a jogi feladatok mellett pénzügyi ellen­jegyzést is végzek. A végzettségem (igazgatás­szer­v­ező, ahol pénzügyet, számvitelt is tanultunk) meg­felel-e az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti pénz­ügyi-számviteli végzettségnek? Végezhetek-e pénz­ügyi ellenjegyzést továbbra is, esetlegesen figyelembe véve akár a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §-át is?

Kérdés: Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?

Kérdés: 1952. november 19-én született férfi köztisztviselő, aki 2012. december 31-ig a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető 41 év szolgálati időt megszerezte, a 60. év betöltésével jogosult-e nyugdíjba vonulni, és milyen jogcímen fog nyugdíjat kapni?

Kérdés: Önkormányzat által támogatott egyesületünk sportrendezvényeket szeretne rendezni a jövőben. Terveink szerint többek közt futóverseny rendezése és más egyéb sportszolgáltatás szervezése szerepel, melyre reményeink szerint különböző országokból is érkeznének résztvevők. Külföldi szervezetek is érdeklődnek a programok iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény finanszírozását a részvételi díjakból képzeljük el, ezért azok Áfa-tv. szerinti megítélését tisztáznunk szükséges. Kell-e áfát fizetnünk, ha a szolgáltatás igénybevevője külföldön adóalany, vagy akkor, ha nem magyar illetőségű magánszemély?