Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...különbséget tesz az 1997. december 31-ig tartó és az azt követő időszak tekintetében.A Tbj-tv.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 14.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Iskolánkban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő 2005. 1. 19-én lesz 60 éves, addigra 29 éves munkaviszonya lesz. Akkor szeretne nyugdíjba menni. Mit kell tennie a dolgozónak? Milyen időponttal és milyen jogcímen szüntethető meg munkaviszonya? Jár-e részére felmentési idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeznek.A nyugellátás iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerveinél, azaz az igénylő lakóhelyétől függően a Fővárosi és Pest...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 14.

Végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tényleges kapcsolat a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállaló megállapíttatja nyugdíját, ami a vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján akár visszamenőleges hatályú is lehet. Hogyan szerezhet erről hivatalosan tudomást az a munkáltató,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 23.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...támogatásnak? Minden olyan támogatás, amelyet a központi költségvetésből, az elkülönített állami pénzalapokból, a társadalombiztosítási alapokból, illetve az önkormányzati költségvetésből folyósítanak. Az arányosításnál az adóalapot nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 2.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az alkalmi foglalkoztatás esetén a hivatkozott törvény mellékletében meghatározott összegű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, nyugdíjjárulék-, egészségügyihozzájárulás-, munkavállalói- és munkaadóijárulék-befizetési, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:  

Minőségbiztosítás elszámolása

Kérdés: 2003-ban egy továbbképzésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2003. évi beszámoló mérlegében az alapítás-átszervezés 1111 főkönyvi számon kell állományba venni a HACCP és a Kockázatértékelés értékelését. Ezzel szemben a könyvvizsgálónk ezt a számviteli törvénnyel ellenkezőnek nyilvánította. Mi erről a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése rögzíti, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értékét képezik a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Lényegében ugyanezt a szabályozást tartalmazza az Szt-vhr. 17. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 20.
Kapcsolódó címke:

Sportcsarnok bérbeadása

Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szolgáltatás a sporteseményekre szóló belépők értékesítését (tulajdonképpen a sportrendezvény szervezését, azok látogatásának biztosítását), illetve a sportlétesítmények rendeltetésszerű használatát jelenti. Ez a rendeltetésszerű használat azonban a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámla

Kérdés: Cigány kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi könyveléséhez szeretnénk segítséget kérni. A polgármesteri hivatal költségvetési számláján egy alszámla van nyitva a kisebbségi önkormányzatnak, mely felett rendelkeznek. Hogyan könyveljük a bevételeiket/kiadásaikat? Korábban csak pénztáron keresztül vettek fel pénzt, ezért okoz gondot a könyvelésük.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a könyvviteli elszámolásban nem indokol sajátos elszámolást. Az elkülönítés célja a pénzeszközök feletti rendelkezési jog biztosítása. Az elkülönített számlával szemben a bevételeket és kiadásokat ugyanúgy kell könyvelni, mintha azokat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 29.
Kapcsolódó címke:

Állami támogatásból finanszírozott étkeztetés áfája

Kérdés: Adóalany önkormányzat vagyunk, a hozzánk tartozó, részben önálló intézmények (óvoda, iskola) adókapcsolatai az önkormányzat adószámláján folynak át. Kell-e áfát fizetni a jogszabályban meghatározott mértékű kedvezményes étkeztetéssel (30 százalékos, 70 százalékos, 50 százalékos) kapcsolatban utalt támogatás után, illetve az ezzel összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát teljes összegben levonásba helyezhetjük-e? A konyha önálló szakfeladaton van, a gyermekétkeztetéshez normatív állami támogatást kapunk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...önálló, feltehetően az étkeztetési tevékenységhez kapcsolódó beszerzések elkülönülten meghatározhatók. A tételes elkülönítés biztosítása mellett az adó 2004. január 1-jéig teljes egészében levonható volt ezzel kapcsolatban, mivel minden igénybevevő fizet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 8.

Importáfa szabályainak változása

Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
84
85
86
…
89