Találati lista:
431. cikk / 557 Elhunyt díszpolgár temetési költségének átvállalása
Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?
432. cikk / 557 Költségvetési normatíva felhasználása
Kérdés: A költségvetési törvényben biztosított 8. sz. melléklet II/3 szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás felhasználható-e a továbbképzési kötelezettségét szakirányú második oklevél megszervezésével teljesítő alkalmazott tandíjának kifizetésére?
433. cikk / 557 "Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
434. cikk / 557 Idényjellegű munkavégzés
Kérdés: Kollektív szerződés hatálya alatt működő mezőgazdasági ágazathoz tartozó munkáltató milyen szabályok között vezethet be idényjellegű munkavégzést?
435. cikk / 557 Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése
Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
436. cikk / 557 Jogtalan inkasszó
Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
437. cikk / 557 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
438. cikk / 557 Önkormányzat biztosítása
Kérdés: Az önkormányzat egy biztosítóval tőkemegtakarítási életbiztosítást kötött. A biztosított a polgármester. Rendkívüli befizetés történt hozamgarancia-portfólióra 3 millió Ft, VIP állampapír-portfólióra 6 millió Ft. A rendkívüli befizetések és a biztosítási szerződés lejáratának időpontja közötti időszak: 5 év. A rendkívüli befizetések kedvezményezettje az önkormányzat. A biztosítási díj 10 472 Ft/hó. A biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat, a biztosítás tartama 5 év. A biztosítás tartamának lejáratakor a biztosító a megtakarítási összeget, a biztosított halála esetén az aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosítás adómentes-e?
439. cikk / 557 Cég telefonjának magáncélú használata I.
Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
440. cikk / 557 Óvadék minősítése
Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?
