568 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.

Kérdés: Munkáltatóm 1 fő vezető beosztású dolgozónak (igazgató) havonta a telefonköltségéből (bruttó) 10 000 Ft-ot, 3 fő vezető beosztású dolgozónak a telefon havi előfizetési díját átvállalja, a telefon a dolgozók saját tulajdona. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a juttatás a munkáltató vagy/és a munkavállalók részére adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? A munkáltató milyen mértékű adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: Megvásárolható-e újból az utazási bérlet adómentesen annak az önkormányzati képviselőnek, akinek az összes okmányával együtt elveszett az adott hónapra érvényes bérlete?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)

Kérdés: 1952-ben születtem, mikor mehetek el előrehozott öregségi nyugdíjba? A 40 év szolgálati idő vonatkozik-e rám?

Kérdés: Nyugdíjas dolgozó foglalkoztatása esetén a közalkalmazotti besoroláshoz a nyugdíjas határozatában szereplő minden időt be kell-e számítani?

Kérdés: Polgármesterünk 2003-tól a tv. által biztosított havi költségtérítésben részesül. 2005. évben az önkormányzat személyautót vásárolt, melyet csak a polgármester használ, és részére az üzemanyagköltséget kifizetik. Kérdésem, hogy ebben az esetben a költségtérítés megilleti-e a polgármestert? Ha a képviselő-testület jóváhagyásával történik a költség és a költségtérítés kifizetése, akkor az szabályos, vagy csak egyik fajta megoldás választható?