557 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál egy képviselő 2006. január 1-jétől március 31-éig lemondana tiszteletdíjáról. Megteheti-e ezt, és ha igen, visszakaphatja-e 2006 áprilisától tiszteletdíját?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2 fő portás alkalmazottja részére öltönyt vásárol. Az öltönyök utcai viselésre elméletileg alkalmasak, gyakorlatilag viszont nem, mert biztosított, hogy az intézmény területén kívül nem viselik, mivel belső szabályzatban rögzítésre került, hogy saját öltözékben jönnek be, munkakezdéskor öltözőszekrényből veszik fel az elzárt öltönyt, a munkaidő leteltével oda rakják le, és a saját öltözékükben távoznak. Az alábbi feltételek alapján minősíthetőek-e az öltönyök munkaruhának, mentesítve ezáltal az intézményt a természetbeni juttatásokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Intézményünk 6 dolgozója továbbképzésen vett részt. A kétnapos továbbképzés önköltséges volt, az étkezési költséget és a szállásdíjat az intézmény fizette. Elszámolható-e az étkezési díj és a szállásdíj belföldi kiküldetésként?

Kérdés: Legkorábban mikor veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíját az az 1953-ban született nő, aki 1 gyermeket szült és nevelt fel, munkaviszonya 1971. 12. 15-étől folyamatos?

Kérdés: 2005. 03. 19-én töltöttem be az 57. életévemet. 2006. 06. 1-jén lesz 35 éves a munkaviszonyom, de 3 gyermekem után az előrehozott öregségi nyugdíjat szeretném igénybe venni. Köztisztviselő vagyok. Ha 2006 decemberében állapítják meg az előrehozott öregségi nyugdíjamat, a felmentési időm 2007. 06. 20-áig tart, ekkor már 36 év munkaviszonyom lesz. Januárban megkaphatom-e a különjuttatást, illetve júniusban a 40 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fűtő-karbantartó egyetemen tanul, levelező tagozaton. A konzultáció idejére biztosított napokra jár-e neki illetmény, vagy sem?

Kérdés: Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat – bérletleadás és számla nélkül – pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál – a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, – keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, – az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), – a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?