207 cikk rendezése:
111. cikk / 207 Víziközmű-szolgáltatás
Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
112. cikk / 207 Nyílászárók értékesítése és beszerelése
Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílászárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától függően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
113. cikk / 207 Kötelezettségvállalások
Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
114. cikk / 207 Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése
Kérdés:
Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)
115. cikk / 207 Munkahelyvédelmi akcióterv
Kérdés: A Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetéseket melyik főkönyvi számon kell elszámolnunk abban az esetben, ha központi költségvetési szerv vagyunk? A 05/5022 főkönyvi szám a helyi önkormányzatok törvényi befizetéseit tartalmazza, viszont a 39/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szerveknek is befizetési kötelezettséget ír elő.
116. cikk / 207 Forgatási célú értékpapír
Kérdés: Önkormányzatunk kamatozó kincstárjegy formájában hasznosította 1 éves időtartamra időlegesen szabad pénzeszközeit. Szíveskedjenek a könyvelési tételeit levezetni az értékpapír-vásárlásnak!
117. cikk / 207 Tárgyi eszközök mozgatása intézményi telephelyek között
Kérdés: Integrált költségvetési intézmény vagyunk, sok telephellyel, szervezeti egységgel és mintegy 30 szakfeladattal rendelkezünk. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása is ennek megfelelően épül fel, azaz az eszközöket szakfeladat- és szervezetbontásban tartjuk nyilván. A főkönyv részére az egyeztethetőség érdekében szintén szakfeladat- és szervezetbontásban készül el a feladás. Mind a terv szerinti értékcsökkenés, mind az 1-es főkönyvi számok tekintetében így könyvelünk. Például amikor egy eszköz két szervezet között átadásra kerül, ennek hatása a könyvelésben is megjelenik, átkönyveljük az adott 1-es főkönyvi számon mind a bruttó érték, mind a halmozott értékcsökkenés tekintetében. A könyvelési programunk úgy épül fel, hogy a 15-ös űrlap terv szerinti értékcsökkenés, növekedés soraiba a 119-139 tartozik és követel forgalmát gyűjti a program, nem az egyenleget. Tehát a fenti szervezetek közötti átadás halmozódva látszódik a 15-ös űrlap egyéb növekedés, egyéb csökkenés, terv szerinti ÉCS növekedés és csökkenés soraiban. Ehhez hasonlóan a sztornózott tételek, illetve helyesbítő tételek könyvelése is halmozódást okoz. Ezeket a halmozódásokat ki kell-e szűrni a 15-ös űrlap megfelelő soraiból?
118. cikk / 207 Közüzemi számla könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
119. cikk / 207 Munkába járás, helyi közlekedés számvitele
Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
120. cikk / 207 Értékvesztés elszámolása
Kérdés: Hogyan kell szabályozni az értékvesztés elszámolását egy GAMESZ-nek? Mikor alkalmazhatja a csoportos, illetve egyszerűsített értékelési eljárást? Hogyan kell meghatározni az egyes minősítési kategóriákat?
