18 talált cikk a csatlakozási díj kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot adott be lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Azonban a kiadások egy része önerőt igényel, amelyet egyelőre szintén az önkormányzat fizet ki, de megállapodás szerint a magánszemélyek ezt megtérítik az önkormányzat részére. Magához a beruházáshoz is kapcsolódik 10% önerő, valamint felmerül egyes berendezések éves karbantartási költsége is. A tisztítóberendezések esetében a használatba adás már megtörtént, viszont a tanyák tulajdonába csak a fenntartási időszak végén kerülnek. Addig is felmerülnek azonban karbantartási költségek, amelyeket a lakók szintén megfizetnek az önkormányzat részére. Ebben az esetben a továbbszámlázás és az áfás számla kiállítása egyértelműbb dolognak tűnik, mivel minden évben egyszer jön számla a karbantartásról, azokat továbbszámlázzuk, áfájuk levonható. A csatlakozási díjaknál akadtunk el a folyamatban, hiszen ott a 2026-ban felmerült költséget 5 év alatt fizetik meg. Hogyan kellene azt kiszámlázni, az áfa levonható-e?
Kérdéseink a fennálló helyzettel kapcsolatban:
1. Az önkormányzat tovább kell, hogy számlázza ezeket a megtérítendő költségeket, vagy elég megkötni a megállapodásokat és az alapján fizetnek? A beruházás 10%-os önereje nagyobb összeg, amelyet 5 éven keresztül részletekben fizetnek meg.
2. Az önkormányzat áfakörbe tartozik, amennyiben számla kiállítása kötelező, akkor áfás számlát kell kiállítani? Ez esetben az eredeti kiadás áfája levonható? Akkor is, ha 5 év alatt fizetik vissza?

Kérdés: Az önkormányzat felújítást végez az egyik ingatlanán. A jövőbeli épület üzemeltetéséhez szükséges a meglévő ampert bővíteni, amelyhez a villamosenergia-szolgáltató a csatlakozási díjat (hálózatra) és a mérőszekrény díját kiszámlázta az önkormányzat részére. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?

Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező önkormányzatunk Egyedi szennyvízkezelés című pályázat nyertese lett. Pályázati támogatásból, önkormányzati önrészből és az ingatlantulajdonosok által befizetett önrészből – azon lakóházaknál, akik igényelték, illetve a lakóház elhelyezkedéséből fakadóan rá tudtak csatlakozni a rendszerre – különböző nagyságú szennyvíztisztító berendezések kerültek beszerelésre a kivitelező által. A műszaki átadás, illetve aktiválás az idei évben megtörtént. A berendezések az önkormányzat tulajdonát képezik, de használója az ingatlantulajdonos. Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoktól üzemeltetési díjat szeretne beszedni félévente, számla ellenében, melyet az önkormányzat által foglalkoztatott, a berendezések ellenőrzésével megbízott személy bérére, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szeretne fordítani. Ezt az üzemeltetési költséget áfásan vagy áfamentesen mint hozzájárulás számlázhatja ki az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknak?

Kérdés: Az önkormányzat vásárolt egy építési telket, melyet ipari parknak tervez felfejleszteni. Az adásvételi szerződés szerint a vételár tartalmazza az eladó és az áramszolgáltató között létrejött "Hálózati csatlakozási szerződés" szerinti 1.111 kVA teljesítményű áramszolgáltatáshoz szükséges csatlakozási alapdíjat és a közcélú vezetéklétesítés mértékét meghaladó létesítmény költségét, melyet az eladó korábban meg is fizetett. Az önkormányzatnak az ingatlan könyvekbe történő felvételekor szét kell bontani a vételárat ingatlanra (telek bekerülési értéke), illetve a hálózatcsatlakozási díjnak megfelelően ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra?

Kérdés: A képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: "A közműrendszerhez csatlakozás, utólagos rákötés önkormányzatnak közműfejlesztési hozzájárulásként fizetendő költségét az alábbiakban határozza meg: ivóvíz... Ft/ingatlan, Szennyvízcsatorna: ... Ft/ingatlan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az utólagos rákötésekkor a közműfejlesztési hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetésére, a szükséges intézkedés megtételére."
Kell-e ezekről a befizetésekről áfás számlát kiállítanunk? Melyik rovatra kell könyvelnünk a be-fizetéseket?

Kérdés: Önkormányzatunk csatornahálózatot épített ki a településen. Ehhez víziközmű-társulatot hozott létre, és a lakosok érdekeltségi hozzájárulást fizettek. A beruházás lezárult, a társulat megszűnt. Ezt követően az ingatlantulajdonosok, ha a hálózatra rá kívánnak kötni, 160 ezer forint közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. Ezt az önkormányzat egyik alszámlájára teljesítik. A befizetéseket a B402 rovatra szolgáltatások ellenértékeként könyveljük. Ez az összeg kell, hogy áfát tartalmazzon, vagy ez a hozzájárulás áfamentes bevétele az önkormányzatunknak?

Kérdés: Önkormányzatunknak a tulajdonában álló szántóföld belterületbe csatolása céljából földvédelmi járulékot kell fizetnie a földhivatal felé. A termőföld végleges más célú hasznosításáért kell ezt a járulékot megfizetni. A földet a későbbiekben felosztják, közművesítve lesz, és mint telkeket tervezik értékesíteni. Hová kell könyvelni a földvédelmi járulék megfizetését és az ezzel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket (pl. közmű bevezetésének költségei)?

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?