498 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló – a szerződés tárgyát képező – személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?

Kérdés: Intézményünkben egy közalkalmazott 8 hónap felmentési idővel nyugdíjba megy. A felmentési ideje szeptember 1-jével kezdődik, tehát a következő év január 1-jével tölti a felmentési idejének azt a részét, amelyben fel van mentve a munkavégzés alól. A törvény szerint erre az időre is jár neki a szabadság, de ezt – mivel egyébként is fel van mentve a munkavégzés alól – nem tudjuk neki kiadni, ebben az évben pedig úgy gondoljuk, hogy nem adhatjuk ki neki a jövő évre járó szabadságot. Mi a teendő ilyenkor?

Kérdés: Önkormányzati rendeletben foglaltak alapján az anyakönyvvezetőt házasságkötésért – választása szerint – díjazás vagy szabadidő illeti meg. Nálunk leginkább a díj kifizetését szokták választani. 2019. 05. 30. napjától 2022. 06. 30. napjáig volt hatályban a 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendeletünk, melynek 7. §-a mondja ki az anyakönyvvezető díjazását házasságkötés esetén, ami nettó 10.000 Ft/nettó 15.000 Ft. A rendelet 8. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy "Ez a rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, és a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni". Ez a rendelet pedig 2022. 06. 30. napjával hatályát vesztette. A 2022. 07. 01. napjával hatályos 11/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a kimondja, hogy a házasságkötésért az anyakönyvvezetőt bruttó 25.000 Ft/30.000 Ft illeti meg. A 8. § kimondja, hogy "Hatályát veszti a hivatali helyiségen kívül, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint az önkormányzat és az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékéről szóló 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendelet". Az anyakönyvvezető a júliusban megtartott esküvőiről szóló teljesítésigazolását júliusban adta le. Az esküvőknek az adminisztrációs előkészületei még július hónapnál korábban megtörténtek. A júliusban megtartott és leigazolt esküvők után az anyakönyvvezetőt melyik rendelet alapján fizethetjük ki?

Kérdés: Óvodánkban az óvodavezetői pályázati eljárás eredménytelenül zárult le, így az óvodavezetői pályázat újra kiírásra került. Az átmeneti időszakban az óvoda SzMSz-e szerint a magasabb fizetési fokozatban lévő óvodapedagógust bízta meg a fenntartó a helyettesítési feladatok ellátására. Ilyen esetben, ha nem történt kinevezés, nem megbízott óvodavezetői megbízást kapott az óvodapedagógus, milyen típusú pótlék illeti meg? Helyettesítési vagy vezetői pótlék? Amennyiben helyettesítési pótlék, úgy annak mértékéről – tekintettel arra, hogy nincs sem az SzMSz-ben, sem más szabályzatban leszabályozva – a fenntartó saját hatáskörben dönt?

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő jelenleg gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő titkársági és anyakönyvvezetői feladatokat lát el. A fizetés nélküli szabadság megszakítása nélkül, megbízási szerződéssel megbízhatja-e a közös hivatal a távol lévő dolgozót anyakönyvi feladatok ellátására? A dolgozó anyakönyvvezetői feladatokra történő megbízása nem került visszavonásra a fizetés nélküli szabadság idejére.

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?