165 talált cikk az élelmezés kifejezésre

Kérdés: Én egy városi gondnoksághoz tartozó intézményi konyháról vendégebéd kiszállítása alkalmával számlát bocsátok ki. Az önkormányzati testület a vendégebéd értékét 400 forintban határozta meg. Az élelmezésvezető elkészíti a számlát az egyéni vállalkozó vagy közület részére, milyen áfakulccsal számlázza ki?

Kérdés: Intézményünkben melegétkeztetést biztosítunk dolgozóink számára. Fogyasztásra kész ételeket vásárolunk. Ehhez természetbeni étkezés címén havi 8000 forint étkezési támogatást biztosítunk, így csak az e feletti részt kell a dolgozónak megfizetni. Az étkezési hozzájárulást, a vásárolt élelmezési kiadásokat a költségvetési támogatás finanszírozza. Az étkezési hozzájáruláshoz a támogatást nem elkülönítve kapjuk. Bevételi oldalon hogyan kell könyvelnünk? Az étkezési hozzájárulást áfával vagy áfa nélkül kell figyelembe venni?

Kérdés: Kiküldetés során felmerült költségek elszámolásához elegendő-e a helyi és helyközi utazási jegyek csatolása a belföldi kiküldetési utasításhoz, vagy ezekről is számlát kell kérni 2005. január 1-jétől? Rendvédelmi szervekre milyen jogszabályok vonatkoznak a kiküldetés elszámolására és milyen formanyomtatványt kell alkalmazni? 2005. január 1-jétől változnak a munkába járás költségelszámolási szabályai. Elegendő-e, hogy a munkavállaló továbbra is leadja a bérletjegyet, és ráírja az utazási igazolvány számát, valamint az utazási igazolvánnyal rendelkezők, ha napi utazási jegyet vásárolnak, és ráírják az igazolvány számát? Aki nem rendelkezik utazási igazolvánnyal, minden esetben számlát kell-e kérnie?

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).

Kérdés: Óvodánk egy 300 adagos és egy 100 adagos konyhát üzemeltet egy-egy tagóvodában, innen biztosítják az ellátottak, alkalmazottak és részben az idősek ellátását. A két konyhában egy személy végzi az élelmezésvezetői teendőket. Jogosult-e az élelmezésvezető vezetői pótlékra?

Kérdés: Polgármesteri hivatal adóköteles tevékenysége a gyermekétkeztetés, melyet vásárolt élelmezés útján lát el. Helyesen járunk-e el az arányosításnál, ha a számlálóban az étkeztetésre jutó nettó bevételt, a nevezőben pedig az étkeztetés nettó bevétele + kizárólag az étkeztetésre kapott állami támogatás összege szerepel (nem a teljes állami támogatás, mert az étkezésre juttatott normatíva elkülöníthető)?

Kérdés: Intézményünk oktatási intézmény. Saját konyhával rendelkezünk, ez az alapító okirat szerint nem külön szervezeti egység. A konyha működtetésével kapcsolatos tevékenységet az élelmezésvezető végzi. Kell-e neki vezetői pótlékot megállapítani?

Kérdés: A köztisztviselő 2004 márciusában szerez jogosultságot a rekreációs szabadságra (61 éves lesz, a feltételekkel rendelkezik). 2003. novemberben intézkedtünk közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetéséről (létszámleépítésre tekintettel), és ezáltal 2004. áprilisban megszűnik a jogviszonya. A jogosultság megnyílásának időpontjában már felmentését tölti. Kell a rekreációs szabadsággal (megváltás) foglalkoznunk?

Kérdés: Gyengénlátók Általános Iskolája Diákotthona és Pedagógiai Szakszolgálataként országos beiskolázású körzeti intézmény vagyunk. Munkaügyi problémát jelent nekünk a szakképesítések értelmezése a besorolás szempontjából. A szakképesítést indító iskolák által kiadott okleveleken nem szerepel, hogy az elvégzett tanfolyam közép-, illetve felsőfokú végzettséget ad-e. Nem tudjuk eldönteni, hogy a munkavállalót a Kjt. szerinti D vagy E fizetési osztályba soroljuk. 3 konkrét példa: 54 5012 02 "Csecsemőápoló", 54 1499 01 "Gyógypedagógiai asszisztens", 52 6601 01 "Élelmezésvezető". Hol és milyen támpontot találhatunk a szabályos besoroláshoz?

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?