1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Az adómentes tevékenységről szóló és az alanyi adómentes cégektől beszerzett termékek és szolgáltatások adóalapját az áfabevallás 63. sorában szoktuk szerepeltetni. A belső ellenőrünk szerint nem kellene ebben a sorban adatot szerepeltetni. Kérdésünk, hogy kell-e javítani, és ha igen, hogyan az eddigi bevallásokat?

Kérdés: Egy társaság Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Portugáliában nyújt áfa-visszatérítési szolgáltatást kiskereskedőknek és utasoknak. A?cég új partneri kiskereskedővel rendelkezik Budapesten. A https://en.nav.gov.hu/taxation/taxinfo/VAT_foreign_traveller.html weboldalon az található, hogy az áfanyomtatvány 5 nyelven áll rendelkezésre. A kiskereskedőknek és az utasoknak történő jobb szolgáltatásnyújtás érdekében mobiltablettel rendelkeznek, melyhez nyomtató is tartozik, hogy így ki tudják nyomtatni az adó-visszatérítési űrlapot. A használt hőnyomtató papír csak 58 mm széles. Ha mind az 5 nyelven nyomtatnak az űrlapra, akkor az nagyon hosszú és nem környezetbarát.
1. A társaság használhatja-e fő nyelvként az angolt az áfaűrlap megtervezésében, valamint a kínait, mivel az ügyfeleik 90%-a Kínából származik, így ők is könnyebben tudnák használni a nyomtatványt?
2. Az Áfa-tv. 98. §-ának (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 360 napos szabály alkalmazható-e az Európai Unió területéről utasforgalomban kivitt termékekre?

Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?

Kérdés: Intézményünk az étkezési térítési díjakat előre számlázza, tehát pl. a szeptember havi díjat augusztusban szedi be. Sokszor kell a számlákat módosítani lemondás vagy pótrendelés miatt. Mi a helyes módja a számlák helyesbítésének? Befolyásolja-e a számlamódosítást, hogy a számlát kiegyenlítették-e?

Kérdés: Intézményeink pályázat keretében külföldi (közösségen belüli és kívüli államban is) kirándulásokon vesznek részt, melynek keretében múzeumi, illetve más kulturális rendezvényeken is részt vesznek. A belépődíjakról szóló számlák esetében az Áfa-tv. 42. §-a alkalmazandó, vagyis könyvelhetjük áfa nélkül bruttó módon?

Kérdés: Településünk nemzetiségi önkormányzata a helyi egyházközségnek szeretne ajándékozni egy festményt. Keletkezik-e valamelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Az átadási szerződésbe beleírták, hogy az átadónak nem volt áfalevonási joga.

Kérdés: Intézményünknek van adóköteles és adómentes tevékenysége. A rezsiköltségek levonható áfáját bevételarányos képlettel számítja ki a programunk. Az adómentesen értékesített tárgyi eszköz bevételével számolnunk kell-e az arányosításnál?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Az egyik intézményvezető 2 napos szakmai konferenciára utazott. Az általa leadott kiküldetési rendelvény tartalmazza az utazással kapcsolatos és a szállásköltségét is, mert az ország távolabbi helyén rendezték meg a konferenciát. A szállásról hozott egy számlát, amely az intézmény nevére szól, és az intézmény bankkártyájával fizette ki. Az autópálya-matricát úgyszintén az intézmény bankkártyájával fizette ki. Ezek a tételek is szerepelnek a kiküldetési rendelvényén. Mely tételek szerepelnek helyesen a kiküldetési rendelvényen? Csak azok, amelyeket ki kell a munkavállaló részére fizetni, vagy a kiküldetéssel kapcsolatos összes felmerült költség, még azok is, amelyeket intézményi bankkártyával kifizetett? A szállás és az autópálya-matrica kiegyenlítése megjelenik az intézmény bankkártyához kapcsolt számla kivonatain. Hová kell könyvelni a két bankkártyával kifizetett tételt? Le kell-e számfejteni ezeket a tételeket (szállás, autópálya-matrica) kiküldetésként, ha bankkártyával az intézmény már kifizette? Mely rovatokra kell könyvelni ezeket a tételeket?

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?