1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Építési telek értékesítése során önkormányzatunk részletfizetést engedélyező szerződést köt vevő partnerével. Az ingatlan már az értékesítés előtt is a vevő birtokában volt, viszont tulajdonjogot csak az utolsó részlet – tehát a teljes vételár – megfizetésével szerez.
1. részlet (a vételár fele) befizetése: szerződéskötéskor
2. részlet (a vételár negyede) befizetése: egy éven belül
3. részlet (a vételár negyede) befizetése: két éven belül
A tényállással kapcsolatban az a kérdés, hogy a számlakiállítás hogyan alakul az egyes részletek megfizetésének időpontjában, kell-e az Áfa-tv. 59. §-a alapján áfát is tartalmazó előlegszámlát kiállítani, vagy csak az utolsó részlet befizetését követően a Ptk. szerinti teljesítés időpontjában, utólag az egész vételárról egy összegben kell kiállítani a számlát, és megfizetni az általános forgalmi adót?

Kérdés: Költségvetési intézményként az Áfa-tv. hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységünkből származó éves bevételünk nem jelentős, ezért ezen tevékenységeinkre évek óta alanyi adómentességet alkalmazunk. Idén először, egy nem várt megrendelés kapcsán – ez egy 800 000 forintos nettó tétel volt – átléptük az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdése szerinti értékhatárt, és elveszítettük az alanyi mentes státuszunkat. Ezt megelőzően 5?500?000 forintnál járt a bevételünk. Kérdésünk, hogy elég csak a 6?000?000 forint feletti összegre, azaz 300?000 forintra felszámítani az áfát, vagy a teljes 800?000 forintot áfás bevételként kell kezelnünk?

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?

Kérdés: Általános iskolánkban jogszabály alapján biztosítjuk a gyermekek déli főétkeztetését nem saját főzőkonyhán, hanem vásárolt élelmezéssel. A Gyvt. szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével vannak ingyenesen étkezők, illetve 50%-os térítési díjat fizetők is. Mivel áfakörbe tartozunk, a térítési díjra felszámítjuk a 27% áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenítünk meg. Az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódóan van-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy eljárhatunk-e úgy, hogy ehhez kapcsolódóan sem fizetési kötelezettség, sem levonási lehetőség nem kapcsolódik? A vásárolt élelmezéshez kapcsolódó számla szerinti előzetesen felszámított áfát milyen mértékben vehetjük figyelembe levonandó adóként? Csak legfeljebb a fizetendő adó összegéig? Elkülönítetten tudjuk kezelni az ingyenes, az 50%-os és a teljes árat fizető étkezőket, illetve az ehhez kapcsolódó beszerzéseket.

Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?

Kérdés: Az intézmény által rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről, illetve külföldről előadók érkeznek. Utazási költségüket milyen formában lehet részükre megtéríteni (nem saját dolgozók)? Milyen ERA-kódra tudjuk elszámolni?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Önkormányzatoknál a reprezentáció nyilvántartása, bevallása, az utána fizetendő adó teljesítése hogyan szabályos?

Kérdés: Önkormányzatunk évekkel ezelőtt alanyi adómentességet választott az Áfa-tv. szerinti közhatalmi tevékenységen kívüli gazdasági tevékenységeire. 2016-ban először fordult elő, hogy az értékesítéseink ellenértéke túllépte az értékhatárt (ami 2016-ban 6 millió forint), ezt a 15 napos határidőn belül be is jelentettük az adóhatóságnak, azóta a számlákat ezeknek a nem közhatalmi tevékenységeknek az ellenértékéről bruttó módon, áfával növelten állítjuk ki. Jól tudjuk, hogy az Áfa-tv. év végi módosítása 6 millióról 8 millióra emelte az alanyi mentesség értékhatárát? Ha igen, akkor önkormányzatunk, annak ellenére, hogy 2016-ban átlépte a 6 milliót, választhat alanyi adómentességet a következő évekre?

Kérdés: Önkormányzati hivatal devizában kiállított számlát fogadott be és egyenlített ki. A számlában alkalmazott és áthárított áfa mértéke 21%. Milyen nettó és általánosforgalmiadó-összegben, és milyen forintárfolyamon kell nyilvántartásba venni a számlát a hivatal könyveiben? Az alkalmazott könyvelési rendszerben nincs mód a 21%-os adókulcs kiválasztására. Változtat-e a gazdasági esemény nyilvántartásba vételén az, ha a hivatal az általános forgalmi adót levonásba helyezi, illetve ha nem helyezi azt levonásba?