1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság építési, építési-szerelési szolgáltatások nyújtásával, komplett ingatlanberuházások generálkivitelezésével foglalkozik fővállalkozóként. A társaság tranzakciói jellemzően belföldi fordított adózás alá esnek. A generálkivitelezési projektek közül a 191/2009. Korm. rendelet alapján több esetben is kötelező építtetői fedezetkezelő bevonása. A társaság többnyire olyan projektekben vesz részt, amelyek több hónapig elhúzódó beruházások. A felek az építési-szerelési munkák ellenértékeként egy fix összeget határoznak meg, amelyet a megrendelő az építési periódus alatt több részletben – egy meghatározott fizetési ütemterv szerint – térít meg a társaság által kiállított előlegbekérők, illetve számlák alapján. A kormányrendelet értelmében [7. § (2) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] – fedezetkezelő bevonása során – a kifizetéseket a fedezetkezelő a teljesítésről (részteljesítésről) kiállított teljesítésigazolás alapján teljesíti. A kormányrendelet 12. §-a (2) bekezdésének l) pontja szerint "a vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-a (1) bekezdésében és 43. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása". A kormányrendelet 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy "az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére köteles – a (4) és (6) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével?- fizetési határidőn belül kifizetni". Bár az idézett rendelkezések csak teljesítés/részteljesítés esetén írják elő teljesítésigazolás kiállítását, a gyakorlatban a fedezetkezelők minden pénzügyi teljesítés tekintetében – így előlegek esetén is – valamilyen alátámasztó dokumentációt várnak el a felektől a tekintetben, hogy a kivitelezés a szerződés szerint halad. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetési konstrukciók esetében nem történik teljesítés/részteljesítés, ezért teljesítésigazolás sem kerülhet kiállításra. Áthidaló megoldásként a gyakorlatban a felek egy úgynevezett "confirmation of payment" (a továbbiakban: igazolás) dokumentum kiállításában egyeztek meg, melyet a társaság állít ki, és a műszaki ellenőr írja alá. Az igazolás kiállítására azon okból kerül sor, hogy a felek írásos bizonylatban rögzítsék az előlegszámla kiállíthatóságának tényét, azaz hogy szerződésszerűen haladnak az építési munkálatok. Amennyiben a felek előlegfizetésben állapodnak meg, a felek az igazolást nem teljesítésigazolásként értelmezik, és az igazolást a fedezetkezelői online rendszerben sem tüntetik fel. Azon építési projektek kapcsán, amelyben fedezetkezelő is bevonásra kerül, befolyásolja-e a fenti, a műszaki ellenőr által aláírt igazolás a felek által előlegként megállapodott és értelmezett kifizetések előlegkénti kezelését?

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?

Kérdés: Költségvetési intézmény két dolgozója tanulmányi szerződéssel OKJ-s képzésben vesz részt. A tanulmányi szerződésben rögzítésre került, hogy a képzéshez kapcsolódó utazási költséget a munkáltató megtéríti a munkavállaló részére. A két dolgozó tanulmányi jogviszonya alapján diákbérlet vásárlására jogosult. A Volán-társaság a számlát – mivel tanulóbérletről szól – csak a dolgozó nevére tudja kiállítani. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet kifizetni a tanulóbérlet árát (munkavállaló nevére kiállított áfás számla), kiküldetésként vagy adómentes juttatásként elszámolható-e?

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek szolgáltatási szerződése van több kórházzal, melynek értelmében közüzemi díjakat számláznak felénk. Helyesen jár-e el a kórház, amikor a saját beérkező bruttó áramdíját 5% fenntartási díjjal és 27% áfával növelten számlázza felénk?

Kérdés: Társaságunk az önkormányzattal kötött szerződése alapján olyan városüzemeltetési feladatokat lát el, amelyekből nem keletkezik áfaköteles bevétele. E feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az önkormányzattól kapott áfaalapot nem képező forrás (kompenzáció) képezi. A társaság emellett harmadik személyek megbízása alapján is végez parkfenntartási, köztisztasági (stb.) szolgáltatásokat, mely szolgáltatások tekintetében adófizetési kötelezettség terheli. Helyesen járunk-e el, ha ezen beszerzéseink levonható és nem levonható adójának megállapítására az Áfa-tv. 5. számú mellékletét alkalmazzuk oly módon, hogy az önkormányzattól kapott forrás összegét a levonási hányados nevezőjében szerepeltetjük?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan az alábbiakról rendelkezik: "Ezen a rovaton kell elszámolni a) azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatások – különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások – vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek". A különösen kitétel és a felsorolás alapján ezen a rovaton egy önkormányzat esetében elszámolhatók-e a közszolgáltatási szerződés alapján ellátott zöldterület-kezelési, temetőüzemeltetési stb. feladatok kiadásai, vagy azokat inkább a K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell kimutatni?

Kérdés: Egy költségvetési szerv saját munkavállalóival lát el egy másik államháztartáson belüli szerv részére karbantartási, üzemeltetési feladatokat.
A tevékenységre vonatkozóan megkötendő komplex szolgáltatási szerződés éves díját (mely tartalmaz bérköltséget és annak járulékait, valamint dologi kiadásokat is) havonta 12 egyenlő részletben számlázza ki. A kérdésem a számla áfatartalmára vonatkozna, konkrétan hogy a bérköltség és annak járulékai után is minden esetben fel kell számítani az áfát, vagy létezik valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy ezek a tételek ne kerüljenek az áfa hatálya alá? Már a szerződés megkötésekor szeretnénk helyesen eljárni.

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság személygépkocsi-javítási szolgáltatást vett igénybe egy belföldi székhelyű társaságtól (a továbbiakban: javító társaság). A személygépkocsi javítása során kiderült, hogy egy – még értékkel bíró – meghibásodott alkatrészt szükséges kicserélni, ezért a javító társaság a használt alkatrészt kicserélte egy új alkatrészre. A javító társaság számlát állított ki a javítási szolgáltatásról – amelynek részét képezte az új alkatrész értéke is –, továbbá kiértesítő levélben kérte a társaságot, hogy a használt alkatrészt általános forgalmi adóval növelten számlázza ki részükre. A kivett alkatrész "maradványértékét" csak számla ellenében tudják megtéríteni.
A kiértesítő levél alapján, amennyiben a javító társaság egy meghatározott időn belül nem kapja meg a társaság által kiállított számlát, a használt alkatrész a javító társaság tulajdonába kerül az alkatrész értékének megtérítése nélkül. A használt alkatrészt a javító társaság felhasználja vagy továbbértékesíti.
A fent részletezettekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Kötelezhető-e a társaság számla kiállítására a javítás során kivett alkatrész átadása miatt? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján?
2. Amennyiben az első kérdésre igen válasz adható, a használt alkatrész értékét áfásan vagy adómentesen kell kiszámlázni, azaz alkalmazható-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja a személygépkocsi alkatrészének értékesítése esetén?

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?

Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?