1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?

Kérdés: A költségvetési törvény előírásai alapján a közétkeztetést az önkormányzat intézményének kell ellátni. A konyhai eszközöket, berendezéseket ingyen átadjuk az intézménynek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézménye jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást nyújt, amelyre pénzt kap a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól. A Főigazgatóság számlát kér az intézménytől. Nem támogatásként kellene kezelnünk a Főigazgatóság által utalt pénzt?

Kérdés: Kórházunknak van közforgalmú gyógyszertára, amely gyógyszerár-támogatást kap. A?kórháznak vannak adóköteles és adómentes bevételei is, ezért pl. a rezsikiadásokat bevétel arányos képlettel arányosítjuk. A kapott támogatás után befizettük az áfát, de eddig ezzel a bevétellel nem számoltam az arányosítási képletben. Most felmerült, hogy bele kellene számítani, de akkor sokkal magasabb lesz a levonható áfám. Mikor járok el helyesen, ha beleszámítom a képletbe, vagy ha kihagyom? Másik kérdésem, hogy kötelesek vagyunk arányosítani?

Kérdés: Önkormányzatunk a jövőben a város- és létesítményüzemeltetési feladatokat közfel-adat-ellátási szerződéssel tervezi ellátni, amelyre közfeladat-ellátási szerződéseket kötne az önkormányzat többségi, illetve 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokkal annak érdekében, hogy ezen feladatok ellátására nyújtott támogatás ne tartozzon az Áfa-tv. hatálya alá. Tudomásunk szerint az áfában az előbbiek szerint leírt támogatás akkor minősül adókötelesnek, ha az a szolgáltatás ellenértéke vagy árat befolyásoló támogatás. Kérdésünk lenne, hogy mi minősülhet árat befolyásoló támogatásnak? Egy konkrét példán keresztül: a városi uszoda üzemeltetését közfeladat-ellátási szerződés keretében látná el az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasága. A gazdasági társaságnál keletkezik a belépődíjakból származó bevétel, amely nyilvánvalóan nem fedezi az üzemeltetési költségeket, tehát ezt általános működési támogatással egészítené ki az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében. Felmerül a kérdés, hogy ez az általános működési támogatás árat befolyásoló tényezőnek minősül-e, hiszen ha kevesebb támogatást kapna a gazdasági társaság, akkor a bevételét (belépődíjak) kényszerűen emelni kellene a működtetés biztosítása érdekében, tehát végső soron az általános működési támogatás összege hatással van az uszodai belépődíjak áraira. Az imént felvázolt eset árat befolyásoló támogatásnak minősül-e, és ezáltal az Áfa-tv. szerinti adóköteles tevékenységek körébe tartozik-e?

Kérdés: Önkormányzatunk január 1-jétől a nem lakáscélú ingatlanok esetében az áfakötelezettséget választotta. A már élő bérleti szerződések esetében, melyekben csak "bérleti díj ... Ft/hó" meghatározás van, módosítanunk kell a szerződést ahhoz, hogy áfával növelten számlázzunk? Vagy ebben az esetben bruttónak kell értelmezni az addigi bérleti díjat?

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?