2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat által alapított és 100%-os tulajdonban lévő nonprofit kft.-nek adta ki önkormányzatunk a gyermekétkeztetést. Milyen lehetőség van az étkeztetési térítési díj behajtására?

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: Hogyan történik a forintszámlánkra érkező összeg árfolyam-különbözetének számviteli elszámolása abban az esetben, ha a szerződésben a szolgáltatás ellenértékét forintértéken határozták meg, a forintszámlát euróban egyenlítették ki, és a pénz átváltását a tranzakció menetében a bank végezte?

Kérdés: A kérdésünk a saját előállítású zöldségfélék készletre vételének számviteli elszámolásával kapcsolatos. Szükséges-e felvásárlási jegy kiállítása részünkről?

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy rendszámos, használt kistraktort. Az értékesítő cég által rendelkezésünkre bocsátott dokumentum nem tartalmaz az erőgép fogyasztási normájával kapcsolatos adatot. A traktorhoz tartozik egy tolólap, melyet a külterületi utak talajegyengetéséhez vesszük igénybe, illetve személygépkocsi-utánfutó vontatására használjuk üresen és rakottan egyaránt. Hogyan állapítsuk meg a fogyasztási normát? Egy szakember azt ajánlotta, hogy tapasztalati adatok alapján saját magunk, mégpedig órára vetítve, tolólapozásra, az utánfutó üres és rakott vontatására vonatkozóan. A mért fogyasztást jegyzőkönyvben rögzítsük, legyen aláíratva a polgármesterrel, és a továbbiakban ez a dokumentum szolgál a fogyasztási norma alátámasztására. Elfogadható-e ez a megoldás, vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint kell eljárni? Ebben az esetben ki állapítja meg a területi kategóriát?

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?

Kérdés: Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?

Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?