2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal gyakorlatában előfordul, hogy a költségvetési év végén vásárolt tárgyi eszközök beérkezése előtt megérkezik a számla tárgyévi teljesítéssel, ugyanakkor az eszköz tárolási nyilatkozattal még a szállító telephelyén van, és csak a következő év elején érkezik meg ténylegesen a hivatalba és kerül sor az üzembe helyezésre. A tárgyi eszköz bevételezése során mi a helyes eljárás? Mi a teendőnk a számla és a tárolási nyilatkozat beérkezésekor és az üzembe helyezéskor?

Kérdés: Cigány kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi könyveléséhez szeretnénk segítséget kérni. A polgármesteri hivatal költségvetési számláján egy alszámla van nyitva a kisebbségi önkormányzatnak, mely felett rendelkeznek. Hogyan könyveljük a bevételeiket/kiadásaikat? Korábban csak pénztáron keresztül vettek fel pénzt, ezért okoz gondot a könyvelésük.

Kérdés: Adóalany önkormányzat vagyunk, a hozzánk tartozó, részben önálló intézmények (óvoda, iskola) adókapcsolatai az önkormányzat adószámláján folynak át. Kell-e áfát fizetni a jogszabályban meghatározott mértékű kedvezményes étkeztetéssel (30 százalékos, 70 százalékos, 50 százalékos) kapcsolatban utalt támogatás után, illetve az ezzel összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát teljes összegben levonásba helyezhetjük-e? A konyha önálló szakfeladaton van, a gyermekétkeztetéshez normatív állami támogatást kapunk.

Kérdés: Intézetünk óvodáskorú gyermekek étkeztetését látja el. A működést saját bevételből, illetve intézményfinanszírozásból fedezzük. A konyha külön egységként működik, a beszerzéseket tételesen el tudjuk különíteni. Hogyan igényelhető vissza a beszerzéseket terhelő áfa 2004. január 1-jétől?

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?

Kérdés: Önálló jogi személyiségű, önkormányzati felügyelet alatt működő költségvetési intézmény vagyunk, tevékenységünk gyermekek, időskorú és kívülálló felnőttek szervezett, illetve egyéni étkeztetése, melyhez saját bevételeinket az étkezők befizetése, térítése adja, és ezt egészíti ki az önkormányzat működési támogatása (intézményfinanszírozás). Az önkormányzat a normatív kedvezményeken felül egyedi elbírálás alapján, további kedvezményeket is ad a gyermekeknek és az időseknek, ezeket az érintett társintézmények tartják nyilván, havi adatszolgáltatási kötelezettség mellett. Helyesen járunk-e el, ha ezen kiemelten közölt egyedi támogatás összegét áfabefizetési kötelezettséggel kezeljük?

Kérdés: 2004-ben az energiaszolgáltatási számlák a tényleges fogyasztáson és az alapdíjon kívül energiaadót is tartalmaznak. A szolgáltató által ezen a jogcímen áthárított adónem is a megfelelő szolgáltatás díját növeli, és összegét is ugyanazon a főkönyvi számlán kell-e szerepeltetni, vagy ettől külön az Adók, díjak, egyéb befizetések sorra könyvelendő?

Kérdés: Költségvetési intézmény, a közalkalmazott dolgozója számára intézményi gépjárművel történő szállítás (pl.: költöztetés) költségének elszámolásánál alkalmazhatja-e a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalányt?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: Felhalmozási kiadásnak minősülnek-e az önkormányzatnál az alábbi munkákért fizetett ellenértékek:- megvalósíthatósági tanulmány készítése beruházási célú pályázat benyújtása érdekében,- pályázat megírattatása külső céggel,- pályázati díj.