2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk korábban hosszú lejáratú értékpapírt vásárolt azzal a céllal, hogy rendszeres jövedelemre tegyen szert. A közelmúltban likviditási gondjaink keletkeztek, és beváltottuk (eladtuk a pénzintézetnek) értékpapírjainkat. A pénzintézet által kiállított bizonylaton a vételár mellett kamatösszeg és árfolyamveszteség szerepelt. Hogyan kell ezt könyvelni, hogy helyesen járjunk el?

Kérdés: 2003-ban egy továbbképzésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2003. évi beszámoló mérlegében az alapítás-átszervezés 1111 főkönyvi számon kell állományba venni a HACCP és a Kockázatértékelés értékelését. Ezzel szemben a könyvvizsgálónk ezt a számviteli törvénnyel ellenkezőnek nyilvánította. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Központi költségvetési szervünknél revízió kifogásolta, hogy a még használatban lévő, "0-ig" leírt tárgyi eszközök kivezetése nem történt meg. Kötelező-e a kivezetés, törvény előírja-e, s ha igen, hogyan történik a kivezetés? (Az év végi beszámoló készítésekor kivezettük a bruttó értéket, de a K 11 program hibát jelzett a mérleg és a 38. űrlap között.)

Kérdés: Intézményünk dolgozói rendszeresen teljesítenek külföldön munkavégzést. Mivel a munkavégzés több napig tart, szállodai szolgáltatást is igénybe kell venniük. A szállodák a számlákat nem a kiküldő költségvetési szerv nevére (címére) állítják ki, hanem annak a magánszemélynek a nevére (lakáscímére), aki a szolgáltatást igénybe veszi, illetve arra a névre (címre), ami a bejelentkezési lapon (útlevélben) szerepel. A számla kellékei közé tartozik a vevő neve, címe, közösségi adószáma (adóigazgatási száma), amely adott esetben a költségvetési szerv. Az előbbiek szerinti számlák ennek a követelménynek nem felelnek meg. Elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított szállodai számla?

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységgel kapcsolatban a fizetés teljesítéséhez az eladó számviteli bizonylatot küldött, amelyet nem bélyegzett le és nem írt alá. A költségvetési szerv az ilyen bizonylatot hitelesnek tekintheti-e?

Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak – tévedésből – elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?

Kérdés: Van-e áfavonzata a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek étkeztetésére kapott 100, illetve 50 százalékos normatív állami támogatásnak?

Kérdés: Intézményünk adóalanyisága a közhatalmi tevékenység, illetve a jelentéktelen bevétel miatt az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján 2004. január 1-jétől megszűnt. A Főpolgármesteri Hivatal által kiadott tájékoztatóban foglalt térítési díjakat szedjük be az étkezést igénybe vevő növendékektől, illetve a dolgozóktól, ami a megjelölés szerint 15 százalék áfát is tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha a kibocsátott számlán bruttó összeget szerepeltetünk (nettó és áfamegbontás nélkül), "alanyi mentes" megjelöléssel?

Kérdés: Dolgozóinknak adott lakásépítésre, -vásárlásra folyósított kölcsönök visszafizetését eddig (2003-ig) a 93325-ös számlán számoltuk el. Ez a számla a beszámoló és a költségvetés 80-as táblázatában a 117-es (Egyéb finanszírozás) bevételi sorban jelent meg. A 2004. évi Költségvetésben és beszámolóban a 109. (Osztalék, Koncessziós díjak) sorban szerepel. Ezért minden hónapban át kell-e vezetni a Háztartásoknak nyújtott egyéb felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése 194543-as számlára?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla, de kimutatott áfaalapot és áfát. Mi a teendőnk, be kell-e venni az áfaelszámolásunkba?