1255 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?

Kérdés: Az áfabevallást követően a fizetendő általános forgalmi adót és az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót bruttó módon, azaz külön költségvetési kiadásként és költségvetési bevételként kell könyvelni, vagy nettó módon csak a tényleges pénzforgalommal járó bevételt vagy kiadást kell a költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatni? Az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovat meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után az egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint – a levonható általános forgalmi adót is figyelembe véve – megállapított áfafizetési kötelezettséget." A B407. Általános forgalmi adó visszatérítése meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni az adóhatóságtól visszaigényelt általános forgalmi adót." Álláspontunk szerint a bruttó elszámolás elvét szem előtt tartva az áfabevallás 36. sorában lévő fizetendő áfát a K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovatra, a 76. sorban lévő levonható általános forgalmi adót a B407. Általános forgalmi adó visszatérítése rovaton kell kimutatni, mivel kizárólag a bevallás végső egyenlegének könyvelésével sérülne a bruttó elszámolás számviteli alapelv. Ezt a gyakorlatot igazolja a Magyar Államkincstár által kiadott 2015. évi éves beszámoló ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani útmutató is: "Ha a 200. sor 8. oszlopában (B406. Kiszámlázott áfa teljesítése) szerepel adat, a 01. űrlap 50. sor 10. oszlopában (K352. Fizetendő áfa teljesítése) is adatot kell szerepeltetni, kivéve ha a teljes összeg visszaigénylésre kerül, továbbá ha számla kiállítására első alkalommal decemberben kerül sor, mert annak áfatartalmát a következő időszakban esedékes befizetni. Ilyen esetben külön indoklást szükséges kérni." Más álláspont szerint azonban csak az áfabevallás végső egyenlegét kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben kimutatni. Amennyiben mégis ez a nettó módon történő könyvelési gyakorlat a helyes, adott esetben a fordított adózás szerinti áfa nem is kerülne könyvelésre, ha annak összegét a levonásba helyezett áfa meghaladja? Ezt mindenképpen problémának tartjuk.

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?

Kérdés: "A" társaságból kiválással jön létre "B" társaság. Az "A" társaság ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, bejelentkezett az áfakörbe. A kiválással létrehozandó társaságban vagyonelemként (jegyzett tőke, eredménytartalék fedezeteként) ingatlanok kerülnek átadásra, amelyeket hasonlóan bérbe kívánnak adni, de a társaság nem akar az áfakörbe bejelentkezni. A kiválással létrehozandó "B" társaság áfamentesen adhatja-e bérbe ingatlanait?

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben egy lakásépítésekkel és -értékesítésekkel foglalkozó céggel (építési kivitelező és ingatlanforgalmazó cég) adásvételi szerződést kötött egy többlakásos lakóépületben épülő lakásra. A kivitelezés 2015-ben indult, és várhatóan – az adásvételi szerződés szerint – 2016-ban befejeződik.
Az adásvételi szerződésben – mely a cég és az önkormányzat között jött létre – a lakás eladási áránál egy összeg szerepel, az áfa százalékos mértékének és nagyságának meghatározása nélkül. A lakás vételárának jelentős része 2016-ban kerül kifizetésre az adásvételi szerződés alapján. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Olyan esetben, amikor az adásvételi szerződésben (amelyet 2015-ben kötöttek) nincs külön rögzítve a nettó összeg, áfa, bruttó összeg, akkor jogosult-e az ingatlanforgalmazó cég (az eladó) az ellenérték 2016-ban kifizetendő összegét 5 százaléktól bármilyen mértékben eltérő áfával növelten számolni?
2. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az adásvételi szerződés 2015. évi bruttó ára (mely 27 százalékos áfát tartalmazott) a törvény alapján nem egyezhet meg a 2016-ban számított bruttó árral, mivel az áfa mértéke 5 százalékra mérséklődött?
3. Amennyiben a 2015. évi befizetésről – mely az adásvételi szerződés szerint előleg – 2016-ban számol el az eladó, milyen mértékű áfát kell felszámítania?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. év első felében tervez beszerezni újonnan épített ingatlanokat. A kínálattól és az ingatlanok állapotától függően előfordulhat, hogy nem teljesen új ingatlanok beszerzésére is sor kerül. A 2016. január 1-jétől érvényes 5 százalékos adómérték abban az esetben is alkalmazható, ha a beszerző nem magánszemély, hanem adóalany? Van-e bármilyen jelentősége annak, hogy önkormányzatunk adószámában az áfakód nem "2", hanem "1" (mivel adóköteles tevékenységet nem végzünk)? Ugyanúgy lehet az áfa 5 százalék?

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?