Találati lista:
271. cikk / 292 2002. évi pénzmaradvány felhasználása
Kérdés: Intézményünk 2002. évi pénzmaradványában 1 956 000 forint személyi juttatás szerepel. Szeretnénk tudni, hogy ez az összeg 2003-ban jutalom címén kifizethető-e? Ha igen, beleszámít-e a 2003. évben előírt 8 százalékos felhasználásba?
272. cikk / 292 Követelések nyilvántartásból való kivezetése, törlése
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?
273. cikk / 292 Iskola étkeztetési tevékenységének áfakötelezettsége
Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?
274. cikk / 292 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
275. cikk / 292 Tartalékként beszerzett számítógép-tartozékok nyilvántartása
Kérdés: Hová kell könyvelni a tartalékba vett CD-ROM-ot, alaplapot vagy billentyűzetet, amit csak később építek be egy számítógépbe? Önálló egységként nem használhatom, ha beépítem a gépbe, természetesen ráaktiválom, de addig egyéb készletként kezelem, és költségként elszámolom? Mi történik, ha csak a következő évben építem be a számítógépbe? Mi történik, ha pl. 2 monitort veszek, aminek az ára az 50 000 forintot meghaladja, de még nem kerül használatba? Elkezdem magára a monitorra az értékcsökkenést elszámolni?
276. cikk / 292 Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke
Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
277. cikk / 292 Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár
Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
278. cikk / 292 Saját dolgozónak adott ajándékutalvány
Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.
279. cikk / 292 Munkáltató ajándéka nyugdíjba vonuló dolgozónak
Kérdés: Önkormányzatunk egyik dolgozója ebben az évben nyugdíjba vonul. Szeretne az önkormányzati vezetés részére ajándékot venni. Van-e erre lehetőség úgy, hogy az ajándék után ne kelljen adót fizetni?
280. cikk / 292 Az alanyi adómentesség értékhatárának megállapítása
Kérdés: A befolyt bevételt vagy a kiszámlázott összeget alapul véve kell-e kiszámolni az alanyi adómentesség értékhatárát? Milyen tételek számítanak az értékhatárba?
