Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.A nyilvántartásnak minimum az alábbi adatokat kell tartalmazni:– a szerződés száma,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Felmentési idő alatt bekövetkező jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Munkatársnőnk a nők 40 éves munka­viszonyának figyelembevételével készül nyugdíjba. A munkába állás időpontja 1972. 09. 26. Vállalatnál dolgozott 2 évet, majd 5 évig GYES-en volt. A községi tanácshoz áthelyezéssel került 1979. szeptember 1-jén. Munkaviszonya azóta is folyamatos. Szakközépiskolában végzett, ezért a munkaviszony kiszámításánál 3 hónap szakmai gyakorlatot is beszámítottak a munkaviszonyba, így július 2-án van meg a 40 éves munkaviszonya. Ha július 31-én kéri a felmentését a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő 2 hónap, tehát szeptember 26-án még állományban van, de szeptember hónapban effektíve a munkavégzés alól már fel van mentve. Részére a 40 éves jubileumi jutalom ki­­fizetése szeptember 26-án esedékes. Kérdésem, hogy felmentési idő alatt a jutalom kifizetése lehetséges-e, vagy mikor kell a felmentését kérnie?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés alól van felmentve az érintett), és mint ilyen jogszerző időnek számít. Amennyiben tehát a jubileumi jutalom kifizetésének esedékessége a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt bekövetkezik, úgy az érintett jogosult a jubileumi jutalomra, azt részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Közalkalmazott korhatár előtti ellátás igénybevétele 2012-ben

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...illetvearra járó átlagkereset, sem végkielégítés. Jubileumi jutalom akkor járhat, hamég a jogviszony fennállása alatt bekövetkezik annak esedékessége, tehát még ezidő alatt megszerzi a 25, 30 vagy 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltöttidőt. Kifejezetten a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

"40 éves nyugdíjra" való jogosultság címén felmentésre kerülő köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Köztisztviselő jogosulttá válik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételben meghatározottra, ő ezt kéri, és hiába a Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elvileg megszűnő jogviszonya, szerintünk nem alkalmazható reá az (5) bekezdés, mégis igényt tart a Ktv. szerinti jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói 40 éves tevékenysége elismeréseként nem kívánják vele szemben érvényesíteni a felmentési idő ledolgozását, illetve olyan összegű pénzjutalomban kívánják részesíteni, ami gyakorlatilag a Ktv.-ben meghatározott jubileumi jutalom összegétől egyhavi illetménymértékkel tér el. Jogos az igénye?
Részlet a válaszából: […] ...jubileumi jutalomra jogosító időt, azaz a szükségesközszolgálati/kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltéséneknapja (esedékesség napja) még ez idő alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […] ...ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szólóelszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége,amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.Amennyiben az adott esetben a felek határozott időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

"40 éves nyugdíjra" jogosultság 2012-ben

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?
Részlet a válaszából: […] ...év közalkalmazottijogviszonyban töltött időt, úgy ennek teljesítésével válik esedékessé ajubileumi jutalom, és a kifizetésnek az esedékesség napján kell megtörténnie.Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdésének f)pontja alapján szűnik meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Az orvosokkal kötött szerződésünkben foglalt számlázási arányokat módosítottuk, azonban nem tudom, hogy továbbszámlázásnál melyik időszak az irányadó. A módosítás 2011. július 1-jén lépett hatályba. Továbbszámlázás esetén mi az irány­adó nekem? A számlázási időszakot (amely a közüzemi számlán szerepel, pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01.) is kell mérlegelnem, s ez esetben még a régi szerződést veszem figyelembe, vagy pedig csak a továbbszámlázás időpontját? Ez esetben ha pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01-jére vonatkozik a közüzemi számla, de én most számlázom tovább, akkor is a 2011. július 1-jén hatályba lépett arányokat veszem?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletek, amit a köznyelv folyamatos teljesítésű szolgáltatásnaknevez. Az Áfa-tv. 58. §-alapján ilyen esetben a fizetési esedékességnek megkell egyeznie a teljesítési időponttal. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ez azelszámolási mód akkor alkalmazható, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.
Részlet a válaszából: […] ...illetve késedelmikamat-követelésekre, amelyek május 1-jét követően váltak esedékessé. Ilyen esetekben a kamat mértékére, annak esedékességétől 2004. december 31-éig a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 129...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Prémiumévek program megszűnésével összefüggésben jubileumi jutalom kifizethetősége

Kérdés: Közalkalmazott, prémiumévek programban részt vevő dolgozónk jogviszonya a szerződés időtartamának lejártával 2011. 04. 30-án megszűnik. 40 éves jubileumi jutalomra 2011. 09. 01-én lenne jogosult. Jár-e neki jubileumi jutalom (kedvezményesen)?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező közalkalmazottnakjubileumi jutalom jár (kettő-, három-, illetve öthavi illetményének megfelelőösszeg). A jubileumi jutalmat az esedékesség napján kell kifizetni, mely azérintett esetében 2011. szeptember 1-jén lenne. Ugyanakkor a jogviszony márelőbb, 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Követeléselengedés

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?
Részlet a válaszából: […] ...az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletfejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említettesedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módonnem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
11
12
13
21